Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

A pannonhalmi Sz-Benedek-rend Névtára az 1902—3. tanévre. Győr, 1902. Győregyházmegye könyvsajtója. 8". 99 1. A többit lásd Schematismus és Sematismul alatt. Nóvák Dániel: A hajdani templomokról. Hasznos Alul. 1836. II. 10. .f Nyári Albert báró : Magyarországi képírók a XV. és XVI. századból. Századok. 1875. 134. (A lőcsei «Corpus Cristi»-egylet XV—XVI. sz.-beli számadáskönyveiből [jelenleg az Akad. kézirattárában] kiírt festők nevei. 1 —14. Festők, a kik Lőcsén, Körmöczön és Beszterczebányán éltek 1437- 1539. közti időben.) - A művészek czímere. (Adalékok Velemérről, Kassáról.) Arch. Ért. 1879. 360—361. Oláh Károly: Az orgonaépítészet története. írta—, nagykőrösi ref. tanító, képezdei ének- és zenetanár. Budapest, Aigner Lajos könyvkereskedése. 1879. 16r. 48 1. Ismertetése Szikinczeytől. Arch. Ért. 1879. 276—280. Oltványi Pál: Történelmi emlékek a csanádi püspöki megyéből. Magy. Sión. 1863. 241., 806., 1864. 241. A magy. Pálos-rend a csanádi püsp. megye területén. Délm. t. és r. Ért. 1888. 105—115. Órásmester 1573-ban. Adalékok a magyar ipar történetéhez —ch —n. Arch. Ért. 1879. 116—7. Orbán Balázs báró : A Székelyföld leírása, történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból, írta —. A képeket szerző és Mezei József fényképei s rajzai után fára rajzolták : Keleti Gusztáv, Greguss János, Országh Antal, Doby Rezső és Malahovszky Nándor. Metszette : Kuss Károly. Első kötet. Pest, 1868. Ráth Mór. Két hasábos. 4r. 239 1. — II. kötet. Pest, 1869. Ráth Mór. Két hasábos 4r. 162 1.— III. kötet. Pest, 1869. Ráth Mór. Két hasábos. 4r. 221 1. — IV. kötet. Pest, 1870. Ráth Mór. Két hasábos. 4r. 224 1. - - V. kötet. Pest, 1871- Tettey Nándor és Társa. Két hasábos. 4r. 248 1. — VI. kötet. Budapest, 1873. Tettey Nándor és Társa. Két hasábos. 4r. 447 1. Ism. Réthy Lajos. Vas. Ujs. 1868. 20. sz. Rómer FI. Arch. Ért. Frídrich István. Arch. Ért. VIII. 185—188. Orbán Balázs : Összes őskori és római emlékekre vonatkozó adatait korszakonként csoportosítva közli : Torma K. Repertórium Dacia régiség és felirattani irodalmához. 61—66. 1. Orendi Johann : Die Letzten Ausläufer des romanischen Baustyles in Siebenbürgen nachgewiesen an einigenKirchen des Burzenlandes. Progr. des ev. Gymnasiums zu Schässburg (Segesvár), 1859. 31 1. Ornstein Josef: Zur Bestimmung der Gränzen Daciens in Siebenbürgen, v. —. Szamosújvár, 1898. Aurora könyvnyomda. 8r. 16 1. —• — Dacia nyugati határáról. A Szolnok-Dob. i. t. társ. I. évk. 1900. 12—17. Orgonákról. Vas. Ujs. 1863. 82., 241. 1. Még valami az orgonákról. Vas. Ujs. 1863. 27. sz. — — L. még Angster. Oláh. Ormos Zs.: Műkincseink. Orsz. Tükre. 1864. 15., 17., 18. Adatok a délmagyarorsz. földvárak történetéhez. Délm. t. Ért. V. 1879. 65—71. Melléki. Topographische Charten der Gegend zwischen Alibunar, Versetz, Ui-Palánk und Cuvin (Kubin), 1716(?)-ból. Kőre rajz. és ny. Beranek. Temesvár. Emi. Arch. Ért. 1879. 280—1. Ortmayer—Szentkláray : Történelmi Adattár Csanádegyházmegye hajdana és jelenéhez. Havi folyóirat. A csanádmegyei papság közreműködése mellett szerkesztik —. Temesvárt, 1871. Ismerteti Pesty Frigyes. Századok. 1871. 706—7. Ortvay T. : Műemlékek és régi épületmaradványok Csanádegyházmegye területén. Csanád-e.-m. tört. Adattár. II. k. 1872. 457—458. 1. — — Dáczia feliratos emlékei és térképe Mommsen kiadásában. Arch. Közi. 1874. 19—89. Lenyomatban is. — — Egy állítólagos római mediterrán-út Pannoniában. Egy térképpel. Ortvay Tivadar dr. Akadémia. Eine angebliche Binnenstrasse in Pannonién. Mit . . . Nachträge v. Kubitsek. Arch. Epigr. Mittheil. 1888. 2 füz.-ből lenyomat. Wien, 1888. 8r. 16 1. Ism. Századok. 1888. 482. - Dáczia és Moesia területén. Jelentés gyanánt aldunai-vidéki kirándulásáról. Bp. Athen. 1875. 8r. 38. — — Margum és Contramargum helyfekvése források és közvetlen helybuvárlat alapján. írta —. Akad. lev. tag. Budapest, 1876. Akad. k.-kiadó vállalat. 8r. 701. Dáczia feliratos emlékei és térképe Mommsen kiadásában. ívr. 29 1. Bp., 1877. Tettey N. Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Kiadja a M. Tud. Akad. Tört. Biz I—II. k. 544 f 464 1. Budapest, 1882. Ismerteti Tagányi Károly. Századok. 1883. 169—174. Dr. Ortvay válasza. U. o. 287—293. — — Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. A vatikáni Ó-koritár bizottság rendeletére szerk. —. Első fele Budapest, 1891. 4r. 494 1. Második fele XL1V. 1025 1. Térképmellékletek Magyarország egyházi földleírásához. I—VII. Ismert. Márki Sándor __Földr. Közi. 1888. 257. Századok. 1892. 508—9. Osztrák-Magyar Monarchia (Az) írásban és képben. Magyarország III., IV., V. és VII. kötete. Budapest, 1893. A magy. kir. államnyomda kiadása. 4°. Számos képpel. Idézem OM. Mon. Mo. rövidítéssel. Oerter und Städte. Lásd Historisches Ideal. Örtel Jeromos : XVII. sz. krónikás adatai a Délmagyarorsz. területén 1500—1603. viselt török hadjáratokról. Délm. t. és r. Ért. 1888. 128—137.