Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Tolnai Gergely: A komáromi erődrendszer műemléki szemmel

8. Komárom, erődrendszer. A Monostori erőd déli koffere a sáncok letakarítása után. Fotó: Tolnai Gergely, 2001. A két hídfőállás - a Vág-dunai (3. ábra) és a Duna déli oldalán fekvő, egyaránt egyegy körvédőképes támpont volt. A Vág-dunai erőd központja egy kő-tégla vegyes építkezésű épületegyüttes volt, melyeket megfelelő földfeltöltésekkel védett négybástyás öv vett körül. A dunai hídfőerődnél egy hatalmas, U alakú monolit alkotta az erőd magját, melyet ugyancsak egy négybástyás külső védrendszer vett körbe. Ezekhez kapcsolódott mindkét hídfőerődnél 6 (mindkét oldalon 3-3), földtöltésekkel összekötött zártsánc.

30 A Monostori erőd (7. ábra) ugyancsak az új-porosz elvek szerint felépített, körvédőképes erődnek készült. Belső terébe egy hatalmas, összefüggő kaszárnyatömböt, ennek sarkaira az Újvárhoz hasonló, bástyaszerű kiugrásokat terveztek, melyek a laktanya külső falsíkjaival együtt egy belső védővonalat alkottak volna.

31 A peremvonal védelmét két teljes, egy félkofferből és egy félköríves védőállásból biztosították.

32 (8. ábra) A távolabbi célok ellen telepített lövegeket és a mozsarakat a sáncokon, illetve a bejárati folyosóik fölött helyezték el. A Duna lezárására, s a Nádor-vonal előterének biztosítására szolgáló lövegeket a Duna-bástya három szintjére telepítették. Az egész komáromi erődrendszer legmodernebb erődje az Igmándi erőd. (9. ábra) Tervezésére és kivitelezésére akkor került sor, amikor a lövegek teljesítménye még nagyobb lett, s célzási pontosságuk még jobbá vált. Emiatt az erőd méretei kisebbek, árkai még keskenyebbek lettek, a Monostori erődben telepített nagyméretű, többrészes és többszintes árokvédművek helyett már csak kicsiny, a falak síkjából alig kiugró oldalazóművek épültek. Az erőd belsejébe sem terveztek önálló kaszárnyatömböket, a radikálisan csökkentett létszámú helyőrség háló- és raktártermeit a torkolati falak mellé épített - nem önállóan, a belső tér közepén emelkedő - földtöltésekkel erősen védett kazamatákban helyezték el.