Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Tolnai Gergely: A komáromi erődrendszer műemléki szemmel

MŰHELY 113 Tolnai Gergely A KOMÁROMI ERŐDRENDSZER MŰEMLÉKI SZEMMEL A mai Magyarország - és egyben Szlovákia - legnagyobb erődrendszere a komáromi. A Bécs felé vezető Duna menti hadiút lezárására épült védőrendszer magában foglalja a történelmi Komárom (a mai Komárno) területén fekvő Öreg- és Újvárat, a Vág-dunai hídfőerőd maradványait, a Vág- és a Nádorvonalat (Palatinus-linie). A mai Komárom (a középkori Rév-Komárom) területén fekvő Csillag- Igmándi- és Monostori erődöket, a Csillagerődhöz tartozó sáncokkal, a Győr felé és a dunai vasúti hídhoz vezető vágányokat lezáró állások maradványaival. Az erődrendszer (1. ábra) mai képét a 19. század második felében nyerte el, előzményei azonban egészen all. századig nyúlnak vissza. A mintegy 2800 km

2 területű Komárom vármegyét megközelítőleg három részre osztotta a Duna s mellékfolyói. A folyam jobb, déli partján terül el a mai gesztesi és tatai járás; a Duna és a Vág-Duna fogta közre a Csallóközt, a későbbi csallóközi járás területét, míg a Dunától északra s a Vágtól keletre, a Mátyusföldön a későbbi udvardi járás földjei terültek el. E rendkívül tagolt megye székhelye már az alapításától kezdve a mai Komárom területén feküdt. A felszíni adottságok, a folyók által kialakított felszíni formák kézenfekvő helyszínként jelölték ki vár építésére a Duna és a Vág-Nyitra-Duna folyók által közrezárt földnyelvet. (S hogy ez nem egyedülálló all. századi építészetben, bizonyítja Szolnok, ahol szintén két folyó által alkotott földnyelven feltételezik a vár helyét.)

1 Szolnokhoz hasonlóan sajnos ez a szépen felépített elképzelés is csak hipotézis mind a mai napig, ugyanis az esetleges felszíni nyomokat a későbbi erődépítkezések elpusztították. Régészeti feltárásokra pedig objektív okok miatt (az ispánsági vár feltételezett területén álló Öregvár 1989-ig szovjet laktanya volt) eddig nem került - kerülhetett - sor. Hasonlóképpen ismeretlen az az erősség, mely az ispánsági vár helyére épült. Majdnem bizonyos, hogy kővár volt, s talán az Öregvárról szóló legkorábbi metszeteken feltűnő épületek egyike-másika ennek a királyi várnak a maradványa. A legutolsó megmaradt épületeket is elbontották azonban a 19. században, így már ezeket sem lehet megvizsgálni. A metszeteken feltüntetett épületek pedig sajnos nem vehetők ki annyira jól az ábrázolásokon, hogy azokból a korábbi vár formájára vagy alaprajzára következtetni lehessen. Ennek a középkori kővárnak a helyére építették fel - Pietro Ferabosco, majd 1572 és 1582 között Urban Süeß tervei alapján - az 1540-es évek végétől az ó-olasz rendszerű erődítményt.

2 Már a 16. században felépült a város védelmére egy külső védővonal. Eleinte palánksánc szerkezetű volt, ezt később átépítették kőbe. A 17. század folyamán - a város nagy