Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

KIÁLLÍTÁS - Rácz Miklós: Kiállítás a budai Szent Görgy tér kutatásáról

középső, a két utca közötti területen - romjait később a Honvédelmi Minisztérium épületének Szent György térre néző homlokzata vágta el - Zsigmond király királyi kápolnát építtetett, amelyet 1457-ben újra alapították társaskáptalanként. A ferences, később karmelita kolostor temploma a mai Várszínház helyén állt, a kolostor pedig - kettős udvarával - ettől délre helyezkedett el. A templomból nívós 14. század végi, több esetben ép, gazdag díszítőfestéssel együtt fennmaradt építészeti tagozatokat és szobrászati díszeket eredményezett a feltárás, melyek a kolostor területén másodlagos beépítésből kerültek elő. (3. ábra) Az épület megnagyobbítására Nagy Lajos király adományozott telket, s 1444-től a ferencesek obszerváns ága vette át a rendházat. A ferences kolostorban is szerepet játszott az udvar közelsége, így a Budára érkező főpapok rendszeresen itt kaptak szállást, s jelentőségére mutat, hogy II. András királyt e templomban temették el. A teljesen beépített területen - főként a Sándor-palota pincéiben - folyó feltárás egyik fontos eredménye a kerengőudvar sajátos vízgyűjtővíztisztító szerkezetű ciszternája volt, melyhez hasonló eddig nem volt ismert. A tér történetének talán legjelentősebb épülete a Zsigmond király által építtetett kisebb Szűz Mária, más néven Szent Zsigmond egyház, mely királyi kápolna, később prépostsági templom volt. Az uralkodói hatalom szentségét az alapítás helyszínével is kifejező gesztus a kor felfogásával mindenben megegyezik, s közvetlen előképe a Zsigmond apja, IV. Károly császár által az 1360-as években építtetett nürnbergi Frauenkirche, mely eredetileg a birodalmi jelvények befogadására készült. Ezzel a templommal ugyanitt már egy korábbi kiállítás foglalkozott, közvetlenül az ott folyó kutatás befejezése után (A budavári Szent Zsigmond templom és gótikus szobrai. BTM, 1996. szept. 11. - nov. 8.). Az áttört szerkezetű, rekonstruálható szentélyrekesztőn kívül építészeti töredék alig ismert az épületből, annál jelentősebbek a szobrászati vonatkozások; egy 16. századi (feltehetőleg 1529-es) tűzvész pusztítását követő törmelékeltakarítással kapcsolható össze a templomtól délre feltárt nagy gödör betöltése. A kutatók az itt talált nagy számú, erősen töredékes szoborrészlet alapján nagy valószínűséggel feltételezik, hogy az 1974-ben ettől délebbre feltárt nagy szoborlelet olyan műhely anyagát tartalmazta, mely a Szent Zsigmond templom számára is dolgozott. Ezzel a leletanyaggal együtt olyan, a tűz pusztításának áldozatul esett tárgyak is kikerültek a templomból, mint könyvek sarokveretei, s egy szőlő- és tölgyleveles bronzcsillár töredékei. A tűzvész után kijavított templom túlélte a török kort és a visszafoglalást is, részlegesen kijavítva újra keresztény templommá lett, és csak 1767 után bontották le. A városrészben elhelyezkedő főúri és polgári házak maradványait az intenzív újkori építkezések nagyrészt eltüntették, ezért anyagi kultúrájukat - igen beszédesen - csak a megmaradt mély és még mélyebb pincék, kutak, gödrök betöltésének leletanyaga szemlélteti. Mégis adódott egy helyszín, az egykori Szent György tér 10. számú telek, ahol egyedülálló építészeti maradványok kerültek elő ebből a kulturális közegből. A Várnegyed más részeiben számos középkori, részlegesen átépített lakóház áll, de festett, reneszánsz palota jelentős részletei itt kerületek elő elsőként. A feltehetőleg teljes egészében kifestett épület összefüggő faltöredékei maradtak meg leomolva, melyek nagyobb festményrészleteket őriztek meg. Az építészeti kialakítást festett architektúra egészítette ki. Az épület legközelebbi párhuzamai felvidéki városokban találhatók. Az