Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Mara Enikő: Hátszeg-vidéki kúriák

MŰHELY 127 Mara Enikő HÁTSZEG-VIDÉKI KÚRIÁK A Hátszegi-medence építészeti arculata ugyan sokat változott az utóbbi időben, de még mindig felismerhetőek az egyes településrészek korabeli szerkezetei. A legtöbb esetben romos vagy komoly átalakítást szenvedett, de még álló klasszicista kúriák, illetve az ezek hatását tükröző paraszt- és gazdaházak máig meghatározó elemei a vidéknek. Az elmúlt évtizedek során elhagyott, üresen álló épületek mostanra romos állapotba kerültek, mivel az elmaradt felújítások, a rossz hasznosítás az értékek fokozatos pusztulását okozták, s csak jelentős pénzforrások biztosításával lehetne e folyamatot visszafordítani, erre azonban sajnos nincsen mód. Ezért is fontos, hogy legalább papíron rekonstruáljuk az egykori állapotokat. A cikk az erdélyi építészet jelenleg kevésbé feltárt területével kíván foglalkozni, a korstílus egyetemes jellemzőinek bemutatásán túlmenően, részleteiben is elemzi az egyes épületeket. Megkísérli behatárolni a konkrétan elemezni kívánt udvarházak építészeti korstílusát, kiemelni ennek jellemzőit, különös tekintettel az erdélyi viszonyokra. Szó esik majd Hátszeg-vidékének jellegzetességeiről, majd végül az egyes épületekkel kapcsolatos összegyűjtött adatok (helyiségek leírása, családtörténet, épületek elemzése) bemutatására kerül sor. A kúria fogalma A kúria, azaz udvarház általában a nemesi birtok falvainak egyikében található lakóépület. Eredetileg magát a birtokterületet jelentette, de az idők során az elnevezés átragadt magára az épületre, melynek Magyarországon és Erdélyben legismertebb típusa az oszlopos, timpanonos záródású klasszicista stílusú kúria.

1 Az udvarházakkal kapcsolatos kutatások során időnként komoly gondot okoz a kastély és a kúria megkülönböztetése. A szakirodalomban található többféle magyarázat alapján az tűnik lényeges különbségnek, hogy míg a kastély általában védhető, többszintes, zömében négy sarokbástyás épület, addig a kúria sokkal egyszerűbb változat, jellemzően egyszintes és nem védhető.

2 Elhelyezésük szerint is rangsorolni lehet őket; az út tengelyére merőlegesen általában kurtanemesi kúriák épültek, míg a kisnemesi kúriák többféle elrendezést mutatnak, de a leggyakoribb a szélesebb, főhomlokzatával az út tengelyével párhuzamosan elhelyezkedő típus. A gazdasági épületek, a konyhasor és az istálló sok esetben az úthoz közelebb, arra merőlegesen helyezkednek el. A gazdagabb családoknál külön udvarban