F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

KIÁLLÍTÁS - Borossay Katalin: Építészettörténeti kiállítások Budapesten

3. Henszlmann Imre-Gerster Károly-Frey Lajos: A Magyar Tudományos Akadémia nyugati (du­nai) homlokzat terve, 1861. OMvH Tervtár, ltsz. 58431. A Magyar Tudományos Akadémia palo­tájának pályázati tervei 1861. Katalógus. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1996. Kat. 8. veire meghirdetett pályázatot. A mauzóleum fel is épült, bár plasztikai díszítése nél­kül, s ez az eredeti koncepció jelentős károsodásával járt: így „monumentális szobor­talapzat lett - szobor nélkül." Ezek a műfajok egyébként Schickedanz egész pályá­ját végigkísérik: a Deák-mauzóleum tervpályázatára benyújtott pályaműve dicséret­ben részesült, Huszár Adolffal nyerte meg a Deák Ferenc szoborpályázatot, Zala Györggyel az aradi vértanúk emlékmű-pályázatát, szintén vele dolgozott együtt a budai honvédszobron és a szabadságharc emlékmű-pályázaton, a Pekár-család sír­emlékén, Andrássy Gyula tőketerebesi szarkofágján és az Andrássy-emlékmű pálya­tervén - helyének kiválasztása és kialakítása az első kísérlet arra, hogy az Andrássy út és a Liget közötti tér reprezentatív arculatot kapjon -, Stróbl Alajossal a Liszt Fe­renc-emlékmű terven, az Arany János szobron és Simor János esztergomi érsek epi­táfiumán, tanítványával, Beck Ö. Fülöppel a Kossuth-mauzóleum pályázatán. A következő csoport többek közt a megvalósulatlan gellérthegyi pálmakert és a megvalósult szegedi Tisza-híd rajzain át visz el a már említett Andrássy-emlékmű terveihez s innen a - jó rendezői érzékkel a terem bejáratával szemben lévő falra he­lyezett - majdani Hősök terei ezredéves emlékmű kifejlődését reprezentáló, három csoportba rendezett (kapuzatos, középkori formavilágú és a megvalósult változat előzményeinek tekinthető) tervekhez. A csoportosítás sorrendje a változatok írásbe­li forrásokból rekonstruált időrendjét is jelzi - a tervek ugyanis datálatlanok. A meg­bízást mindenféle pályázat nélkül, egyenesen Wekerle miniszterelnöktől kapta Zala György és Schickedanz 1893-ban, az építkezés jóval a millenniumi rendezvények

Next

/
Oldalképek
Tartalom