F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - A zágrábi püspöki palota Szent István-kápolnája (Kollár Tibor)

festést kapott, és a 19. század első harmadában kialakult állapotában érte meg a feltárási munkálatok 1946-os kezdetét. A magyarországi trecento-jellegű freskóművészet legjelentősebb alkotásai közé szokás sorolni Esztergom és Várad mellett a zágrábi Szent István-kápolna falképeit, és ide illeszthetjük a siklósi plébániatemplom nemrégiben feltárt első periódusú freskóit is.

4 Az ismertetett kötet sokkal inkább tisztelgés az elhunyt szerző emlékének, mint átfogó monográfia. A középkori Drávántúl nyugati része falképfestészetének számos emléke megtalálható a Korpona (Krapina) és Zágráb környéki falusi templomokban. Ezek említése és a zágrábi centrum kisugárzásának vizsgálata teljesen hiányzik a kötetből. A szép képek lapozgatása közben támadt hiányérzetünket a közeljövő horvát vagy magyar kutatása fogja oldani.5 JEGYZETEK 1. Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987. I. 353-354. 2. Prokopp Mária: Italian trecento influence on murals in East Central Europe particularly in Hungary. Budapest, 1983. 85-87.. 190-191. 3. A püspökvár építéstörténetéről: Lelja Dobronic: Zabrebacka biskupska tvrÖa, 2. izdanje. Zagreb, 1991 4. A siklósi freskókról: Lővei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei. Műemlékvédelmi Szemle, 1995/1-2. 215-214.; Boromisza Péter: A siklósi plébániatemplom középkori falképeinek restaurálása. Uo. 215-228.; Prokopp Mária: Keszthely és Siklós újonnan feltárt gótikus falképei. Ars Hungarica, XXIII. (1995) 155-167. 5. Az ismertetés mellékelt képei a címben szereplő könyvekből származnak. Kollár Tibor