F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: „Közép-európai barokk kezdeményezés"

K IÁLLÍTÁS Lővei Pál „KÖZÉP-EURÓPAI BAROKK KEZDEMÉNYEZÉS" A Prágai Mária-oszlop nagyjából azonos távolságra állt Kréta szigetétől, a Pireneusi-félsziget illetve Írország partjaitól és a lappok földjétől. Johann Friedrich von Waldstein gróf, a későbbi prágai érsek 1661-ben kiadott, egyetemi vizsgához szolgáló, rézmetszetű tézislapján Európa közepén magasodik a szobordíszes emlékmű. Fölötte a mennyei szférában ötvennél több szent - valamennyi egy-egy ország védőszentje áll vagy trónol békés egyetértésben a felhők halmain, a norvég Szent Olaftól a nápolyi Januariusig és a litván Kázmértól az ír Patrikig. A földrész körvonalai között zajlik az élet: a címerekkel jelölt területeket dolgos emberalakok lepik el, csépelnek, ércet bányásznak, egyetlen hálóhúzással lehalásszák az egész Fekete-tengert, kereskednek és méhészkednek, sőt korcsolyáznak a Skandinávia körül befagyott tenger jegén. Békés idillben érnek az állatok is, a medve legfeljebb a méhkas méheivel bajlódik. Európában és annak közepén - a mi vidékeinken is - minden tökéletes. Az 1650-ben III. Ferdinánd császár utasítására állított oszlop, a cseh kora barokk művészet egyik főműve, Jan Jirí Bendl alkotása, valójában nem az idillt jelképezte: a gonosz ördögökkel és sárkányokkal küzdő angyalok és a föléjük magasodó Maria Immaculata közvetlenül utalt az 1648-ban a katolikus Prágára támadó, protestáns svédek legyőzésére, de emlékeztetett az 1620. évi fehérhegyi csatára és a cseh rendek ottani veresége nyomán gyorsan lezajlott, az osztrák Habsburgok vezényelte rekatolizációra is. A prágai Óváros főterén állt oszlop sorsa is tanulságos. Már 1757-ben ágyúlövést kapott a várost ostromló poroszoktól. Sorsa 1918-ban, néhány nappal Csehszlovákia függetlenségének kikiáltása előtt pecsételődött meg, amikor a nép, mint a Habsburg-uralom jelképét, ledöntötte. Maradványai a Cseh Nemzeti Galéria negyedszázad után 1993 nyarán újra megnyitott, mintaszerűen berendezett, prágai kőtárában tekinthetők meg. Európa közepének emlékműállításai és -döntögetései újult erővel - a műemlékvédelem szempontjaival csak ritkán egyező módon - folynak manapság is. A békét nacionalista perpatvarok és néhol háborúk törik meg. Már csak ezért is figyelmet érdemel az a kiállítássorozat, amellyel - a térség történetében előszór - egy stíluskorszak, jelesül a barokk, művészeti problémáinak nemzetek közti összefüggésekben történő bemutatását tűzték ki célul a résztvevő országok. A kiállítások szervezésének ideje alatt a rendezők közül kettő, Jugoszlávia és Csehszlovákia, részekre osztódott, az előbbi területein háborús küzdelmek dúltak és dúlnak. A nagyszabású program - ha nem is mindig az eredeti tervek szerint - mindezek ellenére megvalósult. A kiállítások egyikén, Prágában láthatta a látogató a fentebb leírt metszetet is.