Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Kovács Klára: Adalékok a balatonfüredi angolkert történetéhez
rész pedig arácsi fundus, amelyhez az apátságnak sosem volt köze. A Csepely-féle térképen (4. kép) a „Gróf Esterházy Rész"-nek jelölt területen a kert megnevezése viszont Gyümölcsös, bár látszik rajta telepített fasor is. 11 MOL, C-79,1798-34-65. fol. 2. 12 Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár, XII. 4. a. Capsa 16. No. 18. Planum domus hortulani in horto anglico Füred una cum suuptum projectum. Kis, háromhelyiséges, szabadkéményes házacskát terveztek. 13 Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár, kiemelve a tihanyi apátság Aedilia anyagából (XII. 4. a.), jelzés nélkül. Packh az 1834-1836-os építkezésekhez készítette a tervet, amely érinti a Nagyvendéglő kibővítését, az Új Fürdőház építését és a Kerektemplom korai terveit. Packh János, aki ebben az időben a Pannonhalmi főmonostor „architectus conventualis"-a volt. Balatonfüredi munkásságáról: Prokopp Gyula: Packh János (1796-1839). = Művészettörténeti Értesítő, 23. 1974. 21-22. - a tervlap említése nélkül. A balatonfüredi tervlapokat kiállították: Packh János (1796-1839). Kiállítási katalógus. Szerk. Pusztai László, Vukov Konstantin. Budapest, 1989. No 43-45, így darabunkat is, de rossz jelzettel. 14 Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, T. 203 és IV/a. és b, 1840/2549, 1840. november 9-i közgyűlés. Zala vármegye közgyűlési iratai, „a Megye közönsége a Füredi savanyu viznél és Fürdőnél [...] megjelenni szokott igen nagy számú honi és idegen vendégeket azon sok kellemetlenségektől, mellyek a paraszt Kocsiknak a séta tér körül való nyargalódzásai sött ottani megtelepedések és etetések alkalmával a helynek elszorittása ás bemotskolása által okoztatnak, megmentse, 1835ik észtben, ezen a Savanyu viz mellett lévő ország útnak elzárását, s helyébe az angol kerten keresztül egy uj útnak kinyittását elhatározta....hogy mind a főbb helyeknek minnd a Tekintetes Rendeknek bővebb tudományuk lehessen a helyszínéről s az ottani épületek fekvéséről, Csepely Jósef 2ik mérnök Úrral egy rajzot készíttettünk, s azt alázattal bemutatjuk." 15 Oláh János: Balaton mellyéki tudósítások barátságos Levelekben. = Tudományos Gyűjtemény, 18. 1834. III.: 66-67. 16 Kossuth Lajos: Caleidoscop. = Pesti Hírlap, 1842. július 24. 557. 17 MOL, S 78.302 18 A nyaralótelkek, házhelyek eladására 1867-ben került sor. A megváltozott szemléletet mutatja, hogy addig csupán két magánosnak sikerült telket kihasítania az apátság összefüggő birtoktestéből, azt is csak akkor, amikor az a Vallásalap kezelésében volt, még a 18. század végén. így épülhetett fel a Szentgyörgyi Horváth-ház és a Tallján-ház, 1795 és 1800 között. A fentebb említett új tulajdonosok között volt például Jókai Mór, Écsy László fürdőigazgató, Huray István fürdőorvos, tehát tekintélyes személyek, akik részt vettek a Gyógyfürdői Bizottság munkájában is. 19 Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár, T 371, felirata, „ A balaton-füredi fürdő, angol-parkjának terve, rajzolta Peez Ármin, Budapest, 1870." A Gyógyhelyi Bizottmány jegyzőkönyvében olvasható, az 1870-es évnél: „hogy Peez Ármin műkertész úr a bizottmány abbeli reményének, hogy ő a kívánt átalakítási tervet puszta hazafiságból díjmentesen készítendi, meg nem felelt, s a kívánt tervet kétszáz forintért... ajánlkozott elkészíteni", a továbbiakban olvashatjuk hogy a kifizetés megtörtént. Uo, X/252, 76. 20 Ld. Raimann R. litográfiája (Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Történelmi Képcsarnok), közölve: „Zalának büszkesége". Helyszínek, arcok, események Deák Ferenc életéből. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2003. 86. 21 Jelen írásban nem foglalkoztam a terület egyéb részeinek kialakításával, igyekeztem az angolkertre, és a vele szorosan összefüggő sétatérre szorítkozni. A part menti részek kialakítására, a parti sétányok történetének feldolgozására a rendelkezésre álló források alapján (ld. Sörös 1. jegyzetben i. m. 491-506.), egy későbbi tanulmányban szeretnék vállalkozni.
