Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Sedlmayr János: Magyarországi gótikus ablakmérművek

9. ábra. Jellegzetes 1400 körüli ablakmérmíi. Rekonstruált ablakmérmű a budai Mária Magdolna-templom szentélyén (rekonstrukció: Schütz Zoltán) A késő gótikus mérművekről A késő gótikus mérművek jelentős mértékben különböznek a kétszáz évvel korábbi klasszikusoktól, de eltérnek a 14. századi és a 15. század első felében készült (érett) gótikusoktól is. E kőrácsok a 15. század derekán alakulnak ki az európai építőművészetben és mintegy tíz-húsz év múlva nálunk is megjelennek." A késő gótikus mérművek rajzolata nem nagyon különbözik a magyarországiakétól,

12 jellegzetességeik is eg)Tormák, úgymint: - a csúcsíves nyílásban a kőrács csak az ívháromszöget tölti ki. A mérmű vállvonala összeesik a keretív vállával, szemben a korábbiakkal, amelyeknél a mérmű mélyebbről indul, - a kőrács „vonal-, illetve kötélszerű", - befoglaló keretezésként újszerű formák jelennek meg, mint amilyen a függönyív, a szamárhátív vagy az egyenes vonalú áthidalás, - a mérművön belül a legegyszerűbb formákkal találkozunk. Ilyen a körív, félkörív, csúcsív, háromszög, trapéz, szívforma, halhólyag, mandula, stb.