Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Komárik Dénes: Adalékok Romano magyarországi működéséhez
mely eg)' Ybl által megrendelt munkáért járt neki. Esztergom. Primási Levéltár, Acta Card. Scitovszky, Cat. 27. Parochiarum dotes ... 1453/1865. [1477. 8. csomó]. - Itt jegyezzük meg, Ybl szereplésének problémája nem oldható úgy fel, hogy az épület - akár csak részleges - kivitelezőjének tekintjük, mint ezt a templom bejáratánál levő tájékoztató tábla teszi: „Tervezte: Johann Romano v. Ringe. Építette: Ybl Miklós", Yblnek ugyanis nem volt kivitelező vállalkozása, saját terveinek kivitelét is iparűző pesti és budai céhes építőmesterek végzik. Ezt a kápolnát is valamelyik, sajnos sehol nem említett, budai (esetleg pesti) építőmester építette fel. 20. Teljesen neki tulajdonítja például Siklóssy László: Svábhegy. Bp., 1929. 105.; Schoen Arnold: Az Istenhegyi Isten-háza. Budai Krónika, 5. 1943. május 26. 21. sz. 1-2.; Ybl Ervin: Ybl Miklós. Bp., 1956. 127. (19. jegyzet); Szabó Júlia: Szent László a XIX. század magyarországi festészetében és grafikájában. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna. Bp., 1993. 213. 21. 1884-ben a kápolna faszerkezetű tornyát tartógerendáinak korhadása miatt le kellett bontani, A svábhegyi kápolna... Függetlenség, 5. 1884. július 30. 209. sz. [2.]. 1886-1887-ben aztán alapos és részben módosító, bővítő „restaurálásban" részesült Pfaff Ferenc tervei szerint. Ez alkalommal épült mai tornya és készült zenekórusa. 1913-ban korhadó mennyezetét cserélték ki vasbeton szerkezetű csúcsíves bordás keresztboltozattal. Siklóssy i. m. 105-106.; Schoen i. m. 2.; valamint megvalósult és meg nem valósult tervek Budapest Főváros Levéltárában. XV. 328. Közületi tervtár. Istenhegyi Szent László kápolna. 74/69-89. 22. Kortársi megnyilatkozás regisztrálja ezt. Kápolna-felszentelés. Budapesti Hírlap, 1860. október 9. 23. sz. 2875. „sveiczi stylben épült szép kápolna" megjelöléssel illeti. 23. Belsejéről csak azt tudjuk, amit a 14. jegyzetben i. m. mond és amit feljebb már idéztünk. Építészeti részletekről ebből nem tudunk meg semmit, de a boltozat említése nem érdektelen. Az épület jellegéből, falvastagságából következtethetően nem falazott, hanem deszkából készült „boltozat" megoldásról lehetett szó. Ezt megerősíti, hogy 1913-ban „korhadó famennyezetét" cserélték ki , ld. Schoen i. m. 2. Ugyanilyen megoldással találkozunk az 1821-ben épült ferenchalmi Segítő Szűz Mária-kápolnánál is. 24. Szabói m. 213. 25. Uo. Az viszont nem helytálló, hogy ebből eredezteti Eötvös itteni szereplését. „Nem véletlenül vagy pusztán nyaralója miatt lett Eötvös József a svábhegyi Szent László-kápolna patrónusa, mint ahogy nem véletlenül támogatta a Pannonhalmát, Nagyváradot, s a középkori műemlékek sorát restauráló-díszítő Storno-műhely tevékenységét." Hiszen ő egy Nagyboldogasszony patrociniumú kápolna ügyét vállalta el. Ez a körülmény azonban tanulmánya megírásakor nem volt ismeretes. 26. Turcsányi Erzsébet: Molnár József 1821-1899. Bp., 1938. 67., 129. 27. Több helyen találkozunk az irodalomban azzal az állítással, hog)' a képet Than Mőr festette. E tévedésjókai Mórnál bukkan fel először, és csaknem biztos, hogy az ős nyomdokait követve fordul elő később is. Jókai Mór: A „milieu du siècle" meg a „fin du siècle". In: Jókai Mór hátrahagyott művei. 2. Túl a láthatáron. Bp., 1912. 147. Mivel olykor más vonatkozásban is támaszkodnak e kis írásra, meg kell jegyeznünk, hogy sok anekdotizáló pontatlanság van benne, így kritika nélkül nem használható. 28. Siklóssy i. m. 106. csak ennyit mond. A képet nyilván a nagyszabású építési munkák miatt vitték el biztonságos helyre, és nem restaurálás céljából, miként ezt Szabó i. m. 213. állítja. Valószínűleg az tévesztette meg, hogy Siklóssy kicsit szokatlanul a restaurálás szót használja az épület alapos tatarozására, módosítására. Egyébként furcsa is - ha nem is lehetetlen -, hogy egy 28-30 éves táblakép restaurálásra szorul. 29. 14. jegyzetetben i. m. 30. A Molnár József képét ismertető egykorú leírás nyomán már nem feltételezhetjük, hogy „Stetka Gyula festménye kompozíciójában ... követte Molnár József... festményét", mint azt Szabó Júlia e híradást nem ismerve még - feltételezi Szabó i. m. 213. 31. Ürményi József (1807-1880) korának magas méltóságokat viselő, a politikában s főleg az országnak a reformkorban kezdődő modernizációjában aktívan, energikusan résztvevő szereplője volt. A vele kapcsolatosan gyakran, szinte epitheton ornans-ként emlegetett alnádori méltóság, melyet 1841től 1846-ig viselt, nem a nádor általános helyettességét jelentette. Csupán a pesti királyi táblánál volt az azt elnöklő nádornak távollétében helyettese. - Irodalmi említésekben olykor összekeverik nagyapjával, Ürményi József (1741-1825) országbíróval, máskor meg tévesen fiaként beszélnek róla. 32. Gárdonyi Albert: A budai hegyvidék első nyaralótelepei. Tanulmányok Budapest Múltjából, 2. Bp., 1933. 175-176. 33. Gál Eva: A budai hegyvidék újkori betelepülésének kezdetei. Történelmi Szemle, 14 , 1971, 3-4. 532.
