Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Détshy Mihály: Adatok Johannes Maria Speciecasa hadiépítész életpályájáról

dolgozott 1545 és 1562 között a prágai királyi építkezéseken, aki szintén nem volt azonos az említettek egyikével sem.

17 1553. november 13-án - sajátkezű aláírása szerint - Joan Mario Specie Casa már Zólyomból írt Sigismondo Pratovecchionak Bécsbe: „Nagyságos Uram mint legkedvesebb testvérem: az elméilt napokban több levelemben megírtam uraságtoknak, hogyan mennek dolgaink mind az építkezéssel, s mind a pestissel, és kértem uraságtokat, beszélne őfelségével minderről, és hogy ő döntené el, mi lenne a tennivalóm, amire a mai napig nem kaptam választ. Még kevésbé őfelségétől, akinek hosszan megírtam mindent, ami történt, hogyan megy ez az ügy. Végül is úgy láttam jónak, hogy elküldöm Ferrantot (a fiát) őfelségéhez egy levéllel. Kérem uraságtokat, tegye meg nekem ezt a szívességet, hogy bevezetné őfelségéhez, hogy saját szájával és levelemmel tájékoztatná mindenről, amiről szükséges. És még arra kérem uraságtokat, ne felejtsen el őfelségével a fizetésemről beszélni, hogy itt kaphatnám meg Novosoliumban (Besztercebányán), amíg ezen a vidéken leszek. Még arra is kérem uraságtokat, nézne utána, vájjon Francisco da Pochoval (Pozzo) megkaphatnák-e őfelségétől a pénzt, ami költségük volt az. egri úton mind kettőjüknek, mind nekem, és ha lenne valami, uraságtok az én részemet adná Ferrantonak a kiadásaira, amiket Bécsben és az úton költ. Más nem jut eszembe, csupán hogy magamat ajánljam uraságtoknak. Ferranto saját szájával kéri majd mindazt, amit én írás közben elmulasztok. És legyetek jó egészségben. Altsolbéd (Zólyomból) 1553. november 13-án. Uraságtoknak mint testvére Joan Maria Specie Casa".

18 A levélhez mellékelve ránkmaradt egy emlékirat, „Memorialle az egri építkezésről", amelyet talán a mester maga, vagy társaival együtt fogalmazott: „1. Emlékezete annak, ami szükséges Eger építkezéséhez. Először is mivel az udvarbíró (Bornemissza Gergely diák) mostanáig úgy épített, ahogyan neki tetszett, mégis, ha szorgalmatos és ügybuzgó volt is, az elkészült munkák sokkal védelmezhetőbben lehettek volna ugyanazzal a költséggel és ugyanannyi idő alatt. 2. Akarván Felségtek mégis folytatni ezen a télen a munkát az árkok szélesítésével, Felségtek elrendelheti Zouan Maria Speza Casa mesternek, és felhatalmazhatja, hogy a földet belülre hordassa, ahová egymás között megtanácskoztuk, amikor ott voltunk. 3. Továbbá amikor Felségtek már döntött a tervek alapján, szükséges, hogy akár Zouan Maria mester lenne ott, akár mások, ahogy Felségtek tetszésére lesz, bármelyiknek legyen arra hatalma, hogy Felségtek rendelkezései szerint csinálja. 4. Továbbá rendelje el az udvarbírónak, hogy a télen készíttessen elő meszet, homokot és amire csak szükség lesz a mielőbbi munkához".

19 Az emlékirat két pontja alapján úgy tűnik, felmerülhetett a gondolat, hogy Joannes Maria irányítsa a továbbiakban a munkát. Erre azonban nem került sor, és a mester Zólyomban folytatta tevékenységét. A levélhez egy másik emlékiratot is csatoltak, amely a Murány várában végzendő munkákról szólt, de ezt más mester állította össze. Nem tudjuk, miért helyezték át Speciecasat a nagyszabásti komáromi erődítési munkákról a szerényebb igényű zólyomi építkezésre, ahol a vezető szerepet meg kellett osztania a Lugánói-tó mellől származó Jacobo kőműves mesterrel, aki számos segéddel dolgozott ott. Komáromban már 1553 áprilisában a bellunoi Francisco Benigno irányította az erődítést superintendensi rangban. A bécsi udvari kamara 1554 februárjában kaphatta meg Sigismondo Pratovecchio útján Speciecasa levelét és a memóriáiét, amikről német nyelvű fordítást, illetve kivonatokat készítettek.