Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

F. Mentényi Klára: Reneszánsz lakóház Ráckevén

kus épület helyén állt. Az északi pinceboltozatnak a délitől eltérő anyagú, annál újabbnak látszó kialakítása azonban, amely szoros összefüggésbe hozható a pincelejárat áthelyezésével, mégis megerősítheti ezt a datálást. JEGYZETEK 1, Felújítási terv, 1963. Országos Műemlékvédelmi Hivatal (a továbbiakban OMvH), Tervtár, ltsz. 5813, 2, A Művelődési Ház legújabb felújításakor a töredékek jó rés/ét kiszórták az udvarra. Múzeumi elhelyezésük feltétlenül szükséges lenne, 3, A ráckevei Árpád Múzeum vezetőjének, Fegyó Jánosnak szíves közlése. 4, Kutatási dokumentáció, 1969. OMvH Tervtár, ltsz. 25497. 5, Dávid Ferenc - Gergelyffy András: AJ. Országos Műemléki Felügyelőség falkutatásai 1969-1970. Magyar Műemlékvédelem 1969-1970. Bp. 1972. 433-434. 6, Ezúton szeretnék köszönetet mondani Gerelyffy Andrásnak, aki kutatási eredményeinek és jegyzeteinek átengedésével segítette munkámat. 7, Magyarország Műemlékjegyzéke. Bp. 1990. II. 899-904. 8, Borkayné Kállai Ilona: Régi házak Ráckeve kialakuló képében. Műemlékvédelem XVIII (1974) 165-169, 9, Tervjavaslat, 1970. OMvH Tervtár, ltsz. 21382. 10. Programterv, 1970. OMvH Tervtár, ltsz, 14071. 11. Gergelyffy András: Középkori lakóházak Ráckevén. Epítés-Építészettudomány V (1973) 405-411. 12. Mivel az épületnek ez. az igazán értékes szakasza azóta is ugyanilyen állapotban van, az összedőlés veszélye továbbra is fennáll. 13. Kutatási dokumentáció, 1987. OMvH Tervtár, ltsz. 25649. 14. Kutatási dokumentáció, 1990. OMvH Tervtár, ltsz. 28030. 15. Helyreállítási terv, 1990, OMvH Tervtár, ltsz. 26890. 16. A Csepel-sziget az Árpád-kortól kezdve királyi uradalom, vadászterület, majd magánbirtok volt. A 13, században már bizonyára létezett itt valamiféle királyi rezidencia, hiszen tudjuk, hogy 1272 nyarán V, István itt töltötte életének utolsó heteit; Pauler Gyula: A magyar nemzet történele az Árpádházi királyok alatt. Bp. 1899. I. 347., II. 30, 303; 29, jegyzet. 17. ShaticiQ Máté versezete Keviről 1581. Közli Magdics István: Diplomatarium Ráczkeviense. Székesfehérvár 1888, 83-93. 18. Az eredeti vízfestmény őrzési helye: Bologna, Bibliotheca Universitaria, Coll. Marsigli. Vol. 48 p. 3.; Cennerné Wilhelm!) Gizella: Ráckeve látképe és a Csepel-sziget térképe a XVIII. század végéről. Studia Comitatensia, Tanulmányok Pest megye múzeumaiból 1, Szentendre 1972. 129-134. 19. Gergelyffy (mint 11. jegyzet) i. m. 408. 20. Dávid - Gergelyffy (mint 5. jegyzet) i. m. 433-434.; Gergelyffy (mint 11. jegyzet) i. m. 406-408.; Borhayné (mint 8. jegyzet) i. m. 166. gl, Az eredeti rézlemez a ráckevei Árpád Múzeum kiállítási tárgyai között szerepel. Egy céhlevél felső részéhez készült a 19, század elején. Ismeretlen mester műve. Leírását közli Rózsa György, In: Stopp, Klaus: Die Handwerkskundschaften mit Ortsansichten 12. Katalog Ungarn, Baja-Ráckeve. Stuttgart 1987. 328-329. 22, Vasárnapi Újság 1897. 642. 23, Az eredeti térkép őrzési helye; Wien, Kriegsarchiv, régi jelzet B. IX/a. 674-7.; Dagobert Frey: Csepel-sziget térképe 1728-ból. Archaeológiai Értesítő XLII (1928) 159-165. 24, Dávid - Gergelyffy (mint 5, jegyzet) i. m. 434.; Gergelyffy (mint 11. jegyzet) i. m. 409. 25, A Magyar Építészeti Múzeum tulajdonában lévő Várnai-hagyaték rajzai között egyelőre hiáha kerestem a ráckevei rekonstrukciót. |6. Mátyás király és a magyarországi reneszánsz 1458-1541. Magyar Nemzeti Galéria, kiállítási katalógus. 1983. február 24. - június 26. Kat. szám. 174., 6. kép: ajtókeret töredéke a budai királyi palotából 1479-1480 körül. 27- Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon. Bp, 1977- 61. kép. 28. Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Bp. 1985. 48. kép, 29. Ruda, várpalota, ballisztéi pillér töredéke: Balogh (mint 28. jegyzet) i. m. 13. kép. 30. Buda, várpalota, pillértöredék hollóval: Balogh (mint 28. jegyzet) i. m. 35-36. kép. 31. Dejfines, keresztosztású ablakkeret, 16. század első harmada: G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Bp. 1984, 141.; 50. kép.