Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
F. Mentényi Klára: Reneszánsz lakóház Ráckevén
Meg kell jegyeznünk, hog)' az épület egésze esetében jelentős mértékű járószint növekedéssel kell számolnunk, s ez éppen az érj boltozatokkal lehet összefüggésben. Mivel a falkutatással egy időben sem a pincében, sem az utcán ásatást nem végeztünk, erre vonatkozó pontos méréseket nem tudunk adni. A széles kapuzathoz tartozó, jelenleg éppen csak 3 m-es magasság, valamint az a tény, hogy az egykori pincelejáró nyílását a homlokzaton hiába keressük, arra utal, hog) a Kossuth fajos utca feltöltődése igen nag)' mértékű. Természetesen ezt helyszíni vizsgálattal kellene igazolni, éppúgy, mint a pincék és az udvar eredeti járószintjét. A fentiekben már ismertetett előzményekből tudjuk'0 , hogy reneszánsz lakóházunk esetében eg) 7 Ráckevére igen jellemző alaprajzi típus megjelenéséről van szó. Az igen hasonló, bár némileg bonyolultabb térrendszerű Kossuth Lajos u. 1. száméi házon kívül feltétlenül ide sorolható a szakirodalomban szintén szereplő Kossuth Lajos u. 2. is. Mindenképpen lényeges megemlíteni a mai Városháza elődjét, amelyet egy, a 19. század elején készült, a várost a Duna felől ábrázoló rézmetszeten1 kívül a Vasárnapi Újság egyik korabeli fotója is megörökített.'2 Az említett példákhoz, képest jelentős különbség viszont, hogy míg azoknál a két épületrészt nyitott kapuátjáró kötötte össze, itt zárt, boltozott, egészen az utcai helyiségek hátsó, nyugati végfaláig terjedő kapualjról van szó. Ebből következik, hogy a tetőforma is más lehetett, a teljesen különálló tetőszerkezetek helyett bizonyára valamiféle vápás megoldást alkalmaztak, talán éppen olyat, amilyei az. 1728-ból származó, Rosenfelt-féle térképhez tartozó városképen 23 , az egykori főutca túloldalán, a Dunapart felé néző épületen látunk.(9. kép) A főhomlokzat in situ kicsiny ablaka és az Árpád Múzeumban őrzött faragványok összefüggése már az első publikációkban fölmerült. 24 Sőt, egy rekonstrukciós rajz is készült, amely ugyan szignó nélkéili, de amelyről talán jogosan gondoljuk, hogv 1969-ben a homlokzatkutatásban részt vett Várnai Dezső munkája." 5 (10. kép) 9. kép Rosenfelt császári hadmérnök térkepe a Csepel-szigetről, 1728, részlet; OMvH Fotótár, ltsz. 43.143. neg.
