Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Granasztóiné Györffy Katalin: A színpadszerűség és anyagszerűség megjelenése az északkelet-magyarországi oltárművészetben

műveit juttatja eszünkbe. Felelőtlenség lenne minden érdekes rokokó művet Hartmannak tulajdonítani, de el kell ismerni, hogy az Északkelet-Magyarországon keletkezett legizgalmasabb kompozíciójú és formai megoldáséi oltárok Hartman tevékenységével hozhatók kapcsolatba. Hartman Magyarországra kerüléséről és tevékenységének kezdeteiről csak feltételezéseink vannak. A langenzersdorfi és wroclawi oltárok stíluskapcsolata a miskolci és harsányi oltárokkal arra enged következtetni, hogy Hartman ismerte az ausztriai és a sziléziai oltárt, lehetséges, hog)' Matthias Steinl műhelyének tagjaként részt vett kivitelezéseikben. Hartman alkalmazta saját művein a Steinlnél megfigyelhető kompozíciós megoldásokat: a függönyöket és baldachinokat, a virág- és gyümölcsfüzéreket. Hartman talán Steinl segítségével került Ausztriába, Bécsbe és onnan Magyarországra. A magyar főurak rendszeres bécsi tartózkodásaik során a császári városban kerestek mestereket magyarországi építkezéseikhez. Egeiben, a püspöki székhelyen Johannes Baptista Carlone számos épület tervezésében vett részt a püspök megbízásából, a jezsuita templom építésében is fontos szerepe volt. Elképzelhető, hog)' Hartman vele egyéitt került Egerbe, ahol az első neki tulajdonítható oltár a jezsuita templom 1738-ban felállított Szent Kereszt-oltára. Ugyanebben az. évben késziühetett a harsányi főoltár, majd 1742-43-ban a miskolci mindszenti templom főoltára. Az egri jezsuita templom mellékoltárai is felállításra kerültek ezekben az években, párhuzamosan a debreceni Szent Anna-templom oltáraival. Hartman 1743-ban már Nagyidán és Varaimon dolgozott a gróf Csáky család megbízásából. Hartman távozása Egerből talán Carlone halálával függött össze. 1744-től folyamatosan Kassán élt, s 20 éven kereszteli elsősorban a Csáky család és kiterjedt rokonsága, többek között a Barkóczyak megrendelését teljesítette, olyan életművet hagyva maga után, amelyet még nem tudunk pontosan körülhatárolni. JEGYZETEK * A Lengyelországban megjelent, alábbi tanulmány némileg átdolgozott változata: Die Erscheinungen der Theaierhaftigkeit und Stofflichkeit an einer Altargruppe aus Nordostungarn. In: Studien zur Werkstattpraxis der Barockskulptur im 17. und 18. Jahrhundert. Hrsg. von Konstantv Kalinowski. (Universitet im. Adama Miczkiewicza w Poznaniu, Seria História Sztuki Nr. 18.) Poznan 1992. 291-307. 1. Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magvarországon. Bp. 1959. I. 129-130. 2. Uo. 134-135. 3. Pühringer-Zwanowetz, /..: Matthias Steinl. Wien-München. 1966. 93, 137. 4. Uo. 93, 235. 5. Egri püspökség egyházi levéltára. Visitationes Canonicae. Borsod megye visitatiója, 1746. (Magvar Országos Levéltár - a továbbiakban OL -, Filmtár, 1687. tekercs) - A harsányi oltár ismeretlen volt a barokk kutatás előtt. Egy tűzeset hívta fel az Országos Műemléki Felügyelőség figyelmét az igen rossz állapotban levő főoltárra. 6. Uo. 7. Aggházy (mint 1. jegyzet) i. m. I. 133. 8. Hartman József származása és Magvarországra kerülése tisztázatlan. Aggházy stíluskritikai alapon vetette fel, hogy Sziléziából származott. Thomas Weissfeldt műveivel hozta kapcsolatba az 1751ben készült svedléri főoltár szobrait. Hartman egyik tanítványa és segédje Feck (Feeg) Ferenc szintén sziléziainak vallotta magát: Aggházy (mint 1. jegyzet) i. m. I. 132, 133, 134, 135, 207, 208. Viera Luxává szlovák művészettörténész tanulmányában [ Príspevok k tvorbe Jozefa Hartmanna. Ars IX/X (1975/1976) 1-4. 53-78.

J Hartmant a sziléziai Bardzie Sliezskom és Nysa városokban tevékenykedő Hartman szobrász család tagjának véli. Felveti annak a lehetőségét is, hogy a passaui Joseph Hartman lia, de kutatásai szerint a passaui anyakönyvekben ilyen nevű gyermek nem szerepel. Luxová valószínűbbnek tartja a sziléziai származást. Véleményünk szerint Hart-