A műemlékvédelem táguló körei Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítása (Kiállítási katalógusok Budapest, 2000

stílus, a homlokzat alapján lehet megítélni, az alaprajz fejlődését jelző típusokat is számon kellene tartani. Kevés figyelem jutott eddig a 20. század eleji társasházaknak, a tisztviselő- és munkáslakótelepeknek (különösen vidéken), az államiés bányavállalatok munkáskolóniáinak, valamint a vidéki lakosság számára épített lakóházaknak (árvízi házak, telepített falvak, ONCSA- és OHESZ-telepek), Külön témakör lehetne a fővárosi foghíjtelkek beépítése az 1950-es evek végén, a hatvanas évek elején. A Wekerle-telephez és a győri ágyúgyári lakótelephez hasonlóan más nagyobb együttesek, lakótelepek védelmét is meg kellene fontolni, nem csak a századfordulóról (MÁVAG-kolónia), hanem a két háború közötti korszakból (Albertfalva-kertváros, Dunakeszi MÁV-telep) és 1945 utánról (Dunaújváros l-ll. ütem, Komló). Végül, megérett az idő a legfontosabb új városközpontok (Csepeli főtér, Kazincbarcika, Salgótarján, Szekszárd) együttesként való védelmére is. Budapest, VII. Rákóczy út 86. Gyógyszertár belső képe (1960, Kovács Zsuzsa; elpusztult) A technikai újítások, korai vas- és vasbetonszerkezetek jelentőségét nálunk is korán felismerték az építészettörténészek és műemlékvédők, sikerült is jó néhányat listára venni közülük. A nyugati országokban meghonosodott ipari archeológia ennél azonban többet jelent: a kihaló iparágak (szénbányászat, vaskohászat, stb.) és a bezárt gyártelepek közül igyekszik megmenteni kisebbnagyobb egységeket vagy múzeumként, vagy más funkcióval újrahasznosítva. Gyakran azonban nincs más lehetősége, mint fényképek és tervrajzok formájában dokumentálni a gazdaságosan nem fenntartható épületeket. Az ipari építészetet ma már nálunk is lelkes csapat gyűjti-védí. Konferenciákat szerveznek, cikkeket, tanulmányokat publikálnak, és egy gyönyörű fotóalbum is megjelent nemrég a főváros ipari tájairól,'

J Lazán, de mégis ehhez a témakörhöz tartozik a közlekedés, az infrastruktúra és a mérnöki műtárgyak területe: olyan építmények, mint a nagygarázsok és remizek, hangárok, repülőterek, zsilipek és vízlépcsők, autópálya-hidak, a metró egyes állomásai, aluljárók, TV-tornyok, stb, Igencsak elhanyagolt terület az üdülés, a turizmus és a fürdőhelyek épített környezete, Sajátos stílusa van a hegyvidéki üdülőszállóknak, szanatóriumoknak, turistaházaknak és kilátóknak: terméskőből falazott modern, néha rusztikus épületek, olykor keleties vagy népies formákkal. A szállók és szanatóriumok állapota - különösen belsőépítészetük és berendezésük - az államosított korszakban erősen leromlott, de igazi veszély csak mostanában, a privatizáció miatt fenyegeti őket. Igy alakították a Széchenyi-hegyi egykori Gyopár Szállót (később SZOT Szállót), Fischer József talán legsikerültebb negyvenes évekbeli épületét, a műemléki elvek teljes kikapcsolásával luxus lakóépületté. A víz melletti üdülés és a vízisportok két fő területe, a Duna és a Balaton számos meglepetést tartogat. A Római-parton egymás mellett állnak az 1920-as évek fa csónakházai, a harmincas és a hatvanas évek modern üdülői. Szemben a Lupa-sziget a harmincas évekbeli, modern week-end házak valódi rezervátuma. A Balaton körüli nyaralók, üdülők, szállodák és vitorlásklubok összessége óriási értékes, felmérendő épületállományt jelent, Külön figyelmet érdemelnek a Balaton regionális fejlesztési terve nyomán az 1950-es évek végén, az 1960-as évek