XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Nagy Gergely: A Wekerle-telep, avagy a századforduló ideális városa, a kertváros

3. ábra Pálóczi Horváth István téglagyára a Wekerle-telepen nálatát a kísérleti tapasztalatok alapján engedélyezték. A tégla gyártására külön pályázatot hirdettek. Pálóczi Horváth István épített a terület legtávolabbi sarkán egy gyárat, ami csak a telep teljes kiépítéséig működhetett volna. A kertes, közművesített lakások kiszolgálására a szükséges közintézményhálózatot is kialakították. Az utak jellegzetes nyomvonalvezetése hangsúlyos csatlakozási pontokat, útkanyarulatokat, háromszög alakú teresedéseket eredményezett. Ezeket a pontokat jelölték ki alközontoknak, ahova az oktatási épületeket telepítették. A kórház, a templom, a posta, a villamoskocsiszín, a csendőrség, a vágóhíd, a népfürdő telkét is meghatározták. Az építendő közintézmények köre állandóan változott. Később került a programba a kispesti rendőrkapitányság épülete, több pékség és a mozi. A Fő tér kialakítására — már a telep építésekor — külön építészeti tervpályázatot írtak ki. Kós Károly (1883—1977) volt az egyetlen, aki zárt térfal építését javasolta. A tér két kevéssé hangsúlyos oldalát utca fölött átívelő kapuépítményekkel fogta össze, közepére kaszinót (könyvtár, népiskola) tervezett. Hatalmas tornyával a másik két jelentős útvonalnak adott volna irányítottságot ez a meg nem valósult épület. Az átforduló homlokzatoknál tornyok, oromfalak jelölték az útcsatlakozásokat. Kötött volt a gerincvonal magassága, a szintszám. Kós Károly csak a 2. és a 3. sz. épületet, illetve a közte lévő kapuépítményt tervezte, a többi épület a köréhez tartozó épí-