Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Takács Miklós: Belgrád – Nándorfehérvár

TAKÁCS MIKLÓS BELGRÁD - NÁNDORFEHÉRVÁR Szerbiában nincs még egy olyan vár, amelyről ennyit írtak, amelyet ennyit kutattak volna, mint a belgrádit vagy középkori nevén, a nándorfehérvárit. Tehát erről a várról lehet legtöbbet olvasni, erről jelenik meg a publikációk jelentős része. Én egy monográfiát szeretnék itt tulajdonképpen ismertetni, tulajdonképpen szóbeli recenziót szeretnék tartani dr. Marko Popovics „Beogradcka Trdjava" c. monográfiájáról, amit el is hoztam és ennek a könyvnek az erényeit illetve véleményem szerint egy-két hibáját szeretném elemezni. A mű az I. Világháború végének szerb győzelmét ünnepli. Azt kell mondjuk azonban, hogy a belgrádi várhoz ennél jóval több, összesen 33, ostromot tudunk pontosan hozzá kötni a IV. század végétől 1945-ig, úgy, hogy nyugodt szívvel elmondható, hogy ez Délkelet-Európa, illetve a Kárpát-medence déli részének legfontosabb vára. Miért? Tulajdonképpen Belgrád vagy a középkori magyar nevén: Nándorfehérvár helyzetéből következően. Belgrád ugyanis a Száva és a Duna összefolyása közelében fekszik, de ugyanitt ömlik a Temes folyó is a Dunába, sőt a Drina folyó a Szávába és Titelnél pedig a Tisza folyó. Tehát azt lehet mondani, hogy a Kárpát-medence déli, illetve a Balkán északi részének majdnem minden folyója itt ömlik a Dunába, illetve a Szávába és ez kiegészül a Moravával. A Mqrava torkolat itt található, tehát stratégiai szempontból rendkívül jelentős hely. Azt mondhatjuk, hogy aki Belgrádot birtokolta, az a helyzetétől függően vagy megpróbálta uralmát kiterjeszteni az Észak-Balkánra, vagy pedig a Kárpát-medence déli részére. Őskori jelentőségét szemlélteti az is, hogy Belgrád közvetlen közelében található Vincsa, ez az egyik legfontosabb neolit lelőhely, Sztarcsevo a másik, amelyikről a Balkán két legfontosabb neolit kultúrája a nevét kapta. Mégis a belgrádi vár területéről eddig igazából őskori rétegek nem kerültek elő, illetve csak néhány szórványos lelet van, amit tulajdonképpen azzal is magyarázhatunk, hogy a várnak egészen a XVIII. század végéig olyan alapos átépítései voltak, hogy a rétegeket lehet, hogy kitermelték. Itt látható a várnak két helyen is a stratigráfiája, ez tulajdonképpen stratigráfiai diagram, mert nem a reális stratigráfiát ábrázolja, hanem vonalzóval meg van szerkesztve. Azt láthatjuk, hogy a legrégibb az ókor, utána van egy elég masszív, XI—XII. század, középkor, XIV—XV. század, XV. század és egy újkori réteg. Tehát hiányzik az őskor, ezért azt sem tudjuk megmagyarázni, hogy a várnak az ókori neve a Szingidunum, amelyik természeti elemzések szerint kelta eredetű, hogyan vonatkozott át a római kori várra, itt ismét csak arra emlékeztetném önöket, hogy a későbbi átépítések miatt feltehető, hogy volt valamilyen kelta erődítmény, de megsemmisült. Ugyanis a várhegynek a délnyugati oldalán kelta település van, de az nem erődített jellegű. Az első vár, amit mind régészetileg, mind pedig írott források alapján pontosan rögzíteni tudunk, az a római korból származik. Pannónia, Mózia, Dácia és Dalmácia-Provincia kiváló stratégiai ponton van. A vár feltárásai során több helyen is sikerült megfigyelni a római kori kasztrum maradványait. A kasztrumról alaprajzilag azt mondhatjuk, hogy kettős nagyságú, azaz a szokásos négyzet