Műemléki belső terek (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1991 Eger, 1991)
Kelényi György: Élet a barokk kastélyokban
Ez lehetett a herceg kastélyának alapja. Savoyai Jenő a kastélyon kívül a gazdaság korszerűsítésével, fejlesztésével is igyekezett a jövedelmezőséget növelni, s már 1704-ban nagy ménesről, gulyáról szólnak a források. Hasonlóképpen magyarázhatjuk más főuraink nagy építőkedvét is: nemcsak az építkezés öröme vezette őket, hanem birtokuk korszerűsítésének vágya, az érték növelésének szándéka. Jó példa erre Esterházy József horvát bán tevékenysége. 1722-ben fejezte be cseklészi kastélyát, dísztermek egész sorával, kertekkel. 1725-ben a nyitra-megyei Jatón új kastély építésébe kezdett, s ugyanekkor a tatai vár átalakításával, lakható épületté formálásával is foglalkozott. Itt Mikovinyi Sámuel tervei szerint vízszabályozást és más mérnöki munkákat végeztek, hogy az uradalmat hasznosítsák. Az épületek funciója a kialakítást és a beosztást is befolyásolta. Ismét Badál számításaira hivatkozva megállapíthatjuk, hogy a kastélyok mintegy 40%-a földszintesre épült - ez a szerényebb lakóigényre, a nem-reprezentatív, nem hivatalos szerepre utal (meglepő módon az épület nagysága, a lakószobák száma nem állt összefüggésben a tulajdonos vagyoni helyzetével. Például Gyürky Pál főispán kisterenyei kastélya csak 9 szobás volt, noha ő maga évi 22 ezer forint jövedelemmel rendelkezett - ugyanakkora kastélyban laktak a nála nyolcszor-tízszer kevesebb jövedelmű Semberyek, Berczelyek és Prónayak). Az eltérő rendeltetésű kastélyok egymástól különböző megoldása még azonos tulajdonos esetén is szembetűnő. Ráckeve és bécsi pendant-ja, az Alsó-Belvedere földszintes épület. Nem létesült díszlépcső, hivatalos, reprezentatív helyiség fogadóterem vagy dolgozószoba - vagyis kizárólag a visszavonulás, a pihenés céljaira szolgált. Ezzel szemben a Felső-Belvedere, a park túloldalán emeletesre épült, díszlépcsővel, reprezentatív hivatalos termek sorával. A kastély külseje a kor békésebb viszonyai, a megjavult közbiztonság révén már nyitott lehetett, a védelmi szempontokra nem kellett tekintettel lennie. A XVIII. századi magyar főurak azonban az épülettípushoz - úgy látszik - elengedhetetlennek tartották az egykori erősség külsődleges elemeit főleg tornyokat. Magyarbél, Cseklész, Acsa és más kastélyok képe ezért tornyokkal egészül ki. Mojzer Miklós kimutatta, hogy a manzárd-kupolák sem pusztán díszítőelemek a homlokzaton. Jeneltéssel bírnak és alkalmazásukat a tradíció is előírja: a vezéri sátor, a baldachinos hatalmi jelvény emlékét őrizve a szuverén uralkodó, vagy áttételesen: a hatalom birtokosának jelenlétére utalnak. A kastély belsejében reprezentatív térsor fogadja-vezeti a látogatót. Az építészeti eszközök, a díszítések gazdagsága, a térsor hatása egyre fokozódik útja során. E terek a társasági élet, az udvari etikett, a mindenre kiterjedő ceremóniák fontos színterei. A császárok vagy előkelő követek látogatásait megörökítő korabeli beszámolók tanúsítják, hogy a lépcsőház a társadalmi érintkezés díszes keretévé vált. Az udvari etikett szigorúan megszabta a vendégek fogadásának és búcsúztatásának rendjét, a tiszteletadás, az udvariasság bonyolult formáit Amikor 1690-ben a római királlyá választott I. Józsefet Augsburgban meglátogatta a trieri választófejedelem, az uralkodó - különleges kegye jeleként - búcsúzáskor a lépcsőházig kikísérte vendégét. Más fejedelmek küldötteit viszont csak a két főudvarmester kísérte le, de a legalsó lépcsőfoknál megálltak és onnan néztek a távozó hintók után. A magyar építészetben a lépcsőnek csak a városi palotákban lehetett hasonló szerepe - a nemesség politikai súlya, udvari megbecsülése, s a társadalmi életnek az udvaritól eltérő sajátosságai csak ritkán indokolták a nagyobb, reprezentatív lépcsőház kialakítását. A dél-német kolostorok, vagy főúri kastélyok lépcsőházaihoz hasonló lépcsőzet azonban sehol sem épült az országban. Figyelemre méltó alkotás a pozsonyi Grassalkovich-palota lépcsőháza: Grassalkovich Antal, a nagyhatalmú kamaraelnök városi palotájában ugyanis, főleg a pozsonyi országgyűlések idején, igen sok kérelmező, követ, tanácskozásra gyülekező főúr megfordult. Bacchus és Ceres szobrai a földi gazdagságot, az ételek-italok bőségét, az isteni pártfogást idézték a látogatónak.
