A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)
Dr. Kurucz Imre: Megnyitó
a hozzáértő munkások közreműködésével már 1976 óta részt vesznek a Szovjetunió oldalán a kozmikus fizika, a kozmikus meteorológia, az űrkutatás és az orvosbiológia titkainak feltárásában. Öt éve pedig a mi szakembereink is ott találhatók az úgynevezett erőforráskutatási program végrehajtásában, amelynek a keretében légi és űreszközökkel vizsgálják Földünket, annak talajviszonyait, vizeit. Az űrhajósok munkája jelentősen hozzájárul az alapkutatáshoz és a gyakorlati feladatok megoldásához. Ez a szocializmus hatalmas műszaki-tudományos erejét bizonyítja a világ előtt. A tudományos kutatásokban elért eredményeink mellett nem kevésbé tartjuk fontosnak, hogy nálunk a kultúra a szó igazi értelmében közügy, a könyv, a színház és a film mindenki számára hozzáférhető, hogy a közművelődés valóban közös művelődés, mindenki művelődése. Talán az élet egyetlen más szférájában nem mérhető hasonló mértékben az elmúlt évitzedekben megtett út, mint éppen a közművelődés területén. Térsadalmunk sajátjának tekinti az emberi kultúra minden valódi értékét, és közkinccsé tételét gyakorlatilag valósítjuk meg. Csupán megemlítem azt a leírhatatlanul nagy utat, amit a közoktatás terén tettünk meg. 1979-ben a 16 évesek 91,7 százaléka fejezte be az általános iskola 8. osztályát. Az általános iskolát végzetteknek 92,9 százaléka közvetlenül, néhány százalékuk pedig egy-két éven belül középfokon továbbtanul. Ezt is akkor lehet igazán értékelni, ha a háború előtti analfabéták és félanalfabéták több százezres számához viszonyítunk, meg ahhoz, hogy a 20-as, 30-as évek felnövekvő korosztályai — az én kortársaim — közül 100-ból 10-nek volt meg a 8 osztályos végzettsége! Nemzetközi-politikai, tudományos, művészeti, kulturális és kereskedelmi kapcsolatainkról külön is kell szólni. Magyarország — mint tudják — kis ország. Mégis, szövetségeseivel együtt munkálkodva elismerést, megbecsülést váltott ki világszerte következetes, kezdeményező, tárgyalóképes diplomáciai tevékenységével, szocializmut építő munkájával. S egyre inkább hírnevet szereznek nekünk a világban ipari és mezőgazdasági termékeink. Magyrországot ma a világ közvéleményében már nemcsak a délibábos magyar puszta, hanem a 70 országban megtalálható IKARUS-autóbuszok, a magyar hűtőgépipar, a gyógyszeripar termékei, elektromos berendezések, élelmiszerek, konzervek fémjelzik. Határainkon túl is egyre inkább becsülete van a magyar munkáskéznek. S hasonlóképp van ez a tudomány, kultúra és művészet területén. Megnőtt az érdeklődés — s ezzel együtt a ki- és beáramló turistaforgalom Magyarországon. Tavaly több mint 15 millió külföldi vendég fordult meg nálunk, s mintegy ötmillió alkalommal utaztak határainkon túlra magyar állampolgárok. Mi nagyon egészségesnek tartjuk ezt a folyamatot. Úgy véljük, hogy a személyes tapasztalatok meggyőzőbbek, hitelesebbek bármiféle propagandánál, s a nemzetek közötti közeledést elsőrendűen szolgálják a közvetlen emberi kapcsolatok. E gondolatoknak a jegyében megnyitom az 1980. évi Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet. Kívánom minden résztvevőnek, hogy sikerüljön minél többet meríteni a most következő napok előadásaiból, vitáiból. Kívánom, hogy az Önök közvetítésével gazdagodjék a műemlékvédelem ügye, amely részét képezi az egyetemes és a szocialista kultúrának. Hiszem, hogy rendezvényünk a békét és barátságot, a népek közötti közeledést szolgálja, s hiszem — és kívánom —, hogy valamennyien a magyar nép őszinte barátaiként, barátainkként térjenek vissza hazájukba. Tanácskozásukhoz eredményes, jó munkát kívánok!
