Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Barcza Géza: Műemlékvédelem és idegenforgalom

ma 1030, ezek közül 422 harmincöt Celsius fokon felüli vizet ad. A termálfürdők száma 142, ebből Budapesten 10 található. Az egészségügyi szervezet 50 fürdőt gyógyfürdőként tart nyilván, ezek közül 8-ban magasszintü orvosi kezelést is nyújtanak. Hasonlóan a gyógy - és termálturizmushoz jó adottságaink vannak a kongresszusi turizmus fejlesztésére is. A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava. A Balaton-régió fürdési lehetőséget biztositő területe hazánk második legnagyobb nemzetközi idegenforgalmi vonzereje. Az utóbbi években aktiv nemzetközi idegenforgalmunkban - miközben általában is jelentős emelkedés volt tapasztalható - tovább nőtt a Balaton szerepe. Ezek dacára sem tulajdonithatunk a Balaton-régiónak abszolút nemzetközi versenyképességet, mivel a külföldiek számára nem mindig pótolja a melegvizű tengert és az ehhez "garantált" esőmentes, kedvező nyári időjárási viszonyokat. Belföldi Udülőjellegü idegenforgalmunkban a Balatonrégió jelentősége a legnagyobb. Ide irányul a belföldi turizmus mintegy 50 százaléka. A Balaton-régió fejlesztésének fontosságára utal, hogy külön Balaton fejlesztési Tárcaközi Kormánybizottság alakult az anyagi erőforrások koncentrálására és a munkák koordinálására. A balatoni üdülőforgalom az 1973 évi csúcsidőben már 370 ezer főre emelkedett, amely szükségessé tette a Balatoni Központi Fejlesztési Program felülvizsgálatát is. A telítettség feloldására egyrészt a fejlesztés meggyorsításával, másrészt az utasáramlásnak az ország más területeire történő átirányításával van lehetőség. Néhány vidéki városunk relativ nemzetközi idegenforgalmi vonzásával - speciális értékeikre tekintettel -az emiitetteken kivűl is számolhatunk. Ilyenek: Sopron, Kőszeg, Esztergom, Miskolc, Tokaj, Debrecen, Szeged és Pécs. Idegenforgalmunkat a nemzetközi és belföldi turizmus összehangolásával úgynevezett idegenforgalmi tájegységek szerint fejlesztjük. Az idegenforgalmi tájegységek kialakításánál a területi, természeti és települési körülményeket, adottságokat, vagyis az idegenforgalom szempontjából szükséges fejlesztési lehetőségeket mérlegeljük. A kormány az idegenforgalmi szempontból egységes fejlesztést igénylő területekre vonatkozóan úgynevezett regionális rendezési tervekben intézkedik, határozza meg a fejlesztés irányát. Az első ilyen kormányhatározat kiadására 1963-ban, a Balaton-régiót illetően került sor. A fejlesztés célkitűzései az alábbiakban nyertek meghatározást: "a Balaton-környéke elsősorban az üdülésben is egyre növekvő társadalmi igények kielégítése, a dolgozók és az ifjúság szervezett üdültetési, gyógyulási, illetőleg sportolási lehetőségeinek fokozása, továbbá a külföldi idegenforgalom igényeinek kielégítése céljából kell fej leszteni." 1965-ben a Duna-kanyar területére vonatkozó regionális terv került jóváhagyásra. "A Dunakanyart elsősorban Budapest főváros és környéke lakosságának napi kiránduló, hétvégi pihenő, tartós üdülési, sportolási, továbbá a külföldi idegenforgalom fogadását illetően a főváros idegenforgalmi fogadókészségének kiegészítő területeként kell fejleszteni." A Nyugat-dunántúli üdülőterület regionális rendezési tervének jóváhagyására 1967-ben került sor. A kormányhatározat előírta, hogy fokozott figyelmet kell forditani az üdülési és idegenforgalmi igények kielégítésére, a gyógyüdültetés és a betegellátás fejlesztésére. 1969-ben került sor a Velencei-tó és környéke regionális rendezési tervének jóváhagyására. A határozat az üdülést és az idegenforgalom, a vizisportok, a horgászat és a természetvédelem terén jelentkező társadalmi - ezen belül a nemzetközi idegenforgalmi - igények kielégítésére hozott intézkedéseket. A Velencei-tó fejlesztésének egyik célja, a Balaton tehermentesítése és a Budapestről történő kiáramlás fogadása is. 1971-ben történt meg Budapest főváros és környéke általános rendezési tervének jóváhagyása. Ebben a város meglevő zöldterületeinek megóvására, fenntartására, a Duna szigeteinek és a budapesti győgyfür-