Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán
előlap felirat f. k.: Felső - Lendva, muraszombati járás. Vas megye. n : 3,; jelzés b. f.: 11. sz. 1885.; jelzés j. I.: OMFTervtár p. K 1407. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.439 OMvH Tervtár Itsz. K 1407.; MOB irattár 1885/11. 58.6. templom: részletrajz - gótikus szentségház, nézetrajz; M = 1:10 szignó j. I. a kartonon: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 340 mm x 233 mm, 420 mm x 330 mm előlap felirat k. f. a rajzon: Felső-Lendva, muraszombati járás. Vas megye, n : 4.; jeizés b. f. a kartonon: 11. sz. 1885,; jelzés j, I. a kartonon: OMFTervtár p. K 1408. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135,657. OMvH Tervtár Itsz. K 1408.; MOB irattár 1885/11. 58.7. templom: részletrajz - textília részletének színes másolata szignó j. I. a kartonon: Könyöki kék, boróó, barna, rózsaszín, halványkék, sárga akv. rp. kart. méret: 340 mm x 213 mm, 598 mm x 433 mm előlap felirat k. f.: Felső-Lendva, Vas megye, muraszombati járás, n : 5.; jelzés b. f. a kartonon: 1 1. sz. 1885.; jelzés j. I. a kartonon: OMF Tervtár p. K 1409. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.507; 135.508. OMvH Tervtár Itsz. K 1409.; MOB irattár 1885/11. 59. FRAKNÓ, VÁR (Sopron vm.; Forchtenau, Ausztria) 59.1. törzsív A törzsív részben kitöltött,csak a vár helyrajzi adatait tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1 ?, rajz: 5 V* szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József tanár, Pozsonyban 1883 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Fraknó vár; jelzés b. f.: 3. sz. 1884.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 1442. OMvH Tervtár Itsz, K 1442.; MOB irattár 1884/3. 59.2. leírás „Történelmi adatok. Sopron és Kis-Márton között mindkét várostól két két órányi távolságban az Alpesek keleti lejtőjén, Sopron megye nagymártoni járásában fekszik Fraknó vára. Nagymártontól elindulva, fél órányi távolságban egy keskeny völgyben találjuk Fraknó-váralja helységet, hol a völgynek nyugati része kitágul. A kiszélesedett völgy közepén emelkedik egy kúp, melynek nyugati része az ausztriai hegylánczolattal kapcsolatban áll. Ezen kúpot Fraknó vár koronázza. E vár nemcsak a várúrnak erősített lakóhelyül szolgált, de világosan kitűnik, hogy a Bécs-Újhelyről a hegyeken át Magyarországba vezető út megvédésére szolgált. Ezen állítás megerősítését abban is találhatjuk, hogy az élénk forgalom itt még ma sem szűnt meg egészen, s hogy Fraknó-váralján még 1848 ban harminczadhivatal is volt. Hogy honnan vette a vár nevét, nehéz kipuhatolni, a monda szerint a német elnevezése ÁForchtenstein:/ Furcht, Forcht szóból ered, miután régi időkben a gonosztevők és egyéb rabok itt egy sziklába vésett toronyba dobattak, más monda szerint a sziklához lettek vasalva. Innen: Fürchte den Stein azaz Forchtenstein. Állíttatik, hogy már a magyarok bejövetelekor itt egy vár állott. A vár első birtokosa Giletus herczeg volt, ki a frank Kloderwig királyi családból számlázottnak mondatik és Szent István alatt vándorolt be az országba. Az első Giletus, kiről a monda említést tesz, Miklós volt, ki a várt 1192 Den bírta. Ennek fia, szintén Miklós, viselte először a herczegi czimet s nemcsak Fraknó és Fertővidékének, mihez 99 község tartozott, de Szirmiának herczege is volt 1300 ban 6 faluja, névszerint: Fekete tó, Jakabfalva, Sárvölgye, Kender völgye, Fertő és Leányvöigye a Fertőtó által el lett öntve. E herczeg a várat bővítette s a kápolnát díszítette. A XIV. században kihalván a Giletus család, a vár koronának esett vissza. Utána a történet Kanizsa László nevü férfiút említ, de nem tudni vájjon várkapitány vagy a vár birtokosa volt-e. 1461-ben, midőn a magyar korona Frigyes császár birtokában volt, I. vagy Corvin Mátyás nemcsak Fraknót de Hornsteint, Kis-Mártont, Kaboldot, Borostyánkőt és Kőszegh várakat is a hozzá tartozó uradalmakkal együtt Frigyesnek adta, hogy annak fejében a magyar koronát vissza nyerje. 1464 ben Frigyes Fraknót a hozzátartozó uradalmak s a Fertővel együtt eladta Weiszbriachi Henrik Kristófnak. Midőn azonban Mátyás Frigyest majdnem egész Ausztriából kiűzte mindezen birtokok ismét a király kezébe kerültek. Mátyás halála után Fraknót az ő fia János bírta haláláig, majd ismét királyi kézre került, míg I. Ferdinand azt ismét a Weiszbriach családnak adta. 1592 ben a Weiszbriachi család kihallta után a vár
