Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

szignó, dátum a 3. o.: Könyöki, Pozsonyban 1886. évi deczember hóban. előlap felirat: Znióvár MOB irattár 1887/4. 208.3. alaprajz a. helyszínrajz jellegű alaprajz a felvezető út jelölésével, a vár részeinek számozásával (1-10.), jelmagyarázat és legenda nélkül; 10 m = 15 mm szignó j. I, : Könyöki fekete, piros tus rp. kart. méret: 407 m x 567 mm, 454 mm x 615 mm előlap felirat j. f.: 1. Znio, Thúrócz Megye, znio-mosoczi járás; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 8408. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.409. OMvH Tervtár Itsz, K 8408. 208.4. távlati kép - délkeleti oldal, távlati kép szignó j. I. : Könyök fekete tus, szür. akv. lav. rp. kart. méret: 270 mm x 412 mm, 328 mm x 457 mm előlap felirat j. f.: 2. Znio, Thúrócz Megye, znio-mosoczi járás; jelzés b. f.: 4. sz. 1887.: jelzés j. I.: OMF Tervtár p, k 8409. hátlap jelzés k: K 8409. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.641. OMvH Tervtár Itsz. K 8409.: MOB irattár 1887/4. 209. ZÓLYOMLIPCSE, VÁR, TEMPLOM (Zólyom vm.; Slovenská Lupca, okr. Banská Bystrica, Szlovákia) 209.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik, Felvett mellékletek: „rajz: 6, leírás: 1" megj,: A törzsív hátsó lapja leszakadt, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Zólyomlíptse vár és templom (a templom szó cer. áthúzva); jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K8518., (cer.) 15. sz. 1889., Könyöki 1888. OMvH Tervtár Itsz. K 8518.; MOB irattár 1889/15. 209.2. leírás „A vár történelmét illetőleg bátor vagyok Lehotzky Egyed: Gizela munkás árvaházáról szóló értesítőjére utalni, mely Beszterczebányán Mahold Fülöp könyvnyomdájában nyomatott 1883-ban, Ez iratban említtetik, hogy az Árpádházbeli királyok uralkodása alatt a vár már fennálott és a királyi család tagjai többször megfordullak a várban. Ezen állítás igazolva van, a vár délkeleti oldalán látható román kettős ablakok által, nemkülömben igazolja ez állítást az 1. lapon 39. sz. a. nagy donjon. Történtek ugyan a vár pallatiumában átalakítások, de ezen hajó alakú palatium minden esetre a vár legrégiPb része és keletkezése visszavezethető: a 13. századba, minthogy ez időben fordulnak elő leginkább nagyobb kerek donjonok, nemcsak Magyarországon de a külföldön is. A feljárás szabályos és Mária királynő idejében a bejárat a mint azt a pontozott vörös vonal mutatja a 41. sz. nagy udvaron át a 40. sz. kis udvarba vezetett, melyből ismét a 35. sz. háromszögű csarnokból a 37. a. lépcsőházba, innen falépcsőkön a 23. sz. folyosóra és tovább a vár palatiumába vezetett. A 35. és 37. sz. helyiségeket elzárja a 4. lapon a) alatti ajtó. A vár elpusztult, az ajtó még ép. A 35, sz, előkamra minden esetre mélyebb volt, mert itt hajdan a vonóhíd volt, Ez azonban elpusztult s akkor a mélyedést betöltötték úgy, hogy most a talaj a többi szobák talajával egyenlő. A jelenlegi bejárás vörös vonallal van jelölve. Az 1. sz. alatti kapú előtt van egy kis plateau. Áthaladva a kapun érünk a 13. sz. alatti bástyára, ez a 17. században tágitatott a toronyig, 12. sz. alatt a bástyáo találunk egy igen nagy hársfát, melynek árnyékában a vár úr jobbágyaival törvénykezést tartott. 14, sz. a találjuk a kaput, mely a nagy előudvarőa vezet. Itt is láthatók még a vonóhid csigái, a kapú előtti árok jelenleg Pe van töltve. Beérve a nagy udvarba találkozunk a 15, és 16. sz. szobákkal, melyek szintén a 17. században lettek építve, ítélve a körfalon látható gypsdiszítményekről. Ezen szobák e század elején tűzvész által elpusztulván, a fennmaradt falak leromboltattak. A 6. 10. félköríves és a 17, sz, ötszögü emeletes falitornyok a feljárást védették meg, A 2, 3. 4, és 5 sz, helyiségeket a kapuőrség lakta. A 16. században történt átalakítások alkalmával a bejárás a palatiumPa a vörös vonal mentén volt; mert a 20. sz. alatti csarnok igen mély és a 22. sz. lépcsők előtt vonóhíd van. Innen érünk a 23. sz. alatti folyosóba és innen a palatium udvarába. A folyosót a lépcsőtől egy ajtó zárja el, melynek kőöől faragott és színezett keretét 5. lapon mutatom be. A 20. sz. csarnok déli falában van a 4. lapon c) alatti czimer és felírás, mellette a fülkében pedig római betűkkel a következő felírás: Condita sub tumulo hoc requiescant essa