Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán
előlap felírat b. f.: Szomolány, Pozsony megye. Nagyszombati járás; jelzés b. f. a kartonon: 89. sz. 1882.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 7827. hátlap jelzés k.: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.556. OMvH Tervtár Itsz. K 7827.; MOB irattár 1882/89. 175.4. távlati kép c. déli oldal, távlati kép szignó j. k. a rajzon: könyöki fekete tus, szür. akv. lav. rp. kart. méret: 347 mm x 456 aim, 424 mm x 660 mm előlap felirat k. I.: Szomolány, Pozsony megye. Nagyszombati járás; jelzés j. I. a kartonon: OMF. Tervtár p. K 7829. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.634. OMvH Tervtár Itsz. k 7829. 176. SZTRECSÉNY, VÁR (Trencsén vm,; Strecno, okr. Zilina, Szlovákia) 176.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1, rajz: 2" megj.: A törzsíven feltüntetett rajzok száma miatt feltételezhető, hogy a 176.5 és 176.6. tételszámhoz eredetileg külön törzsív készült, szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban, 1882 évi november havában, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Szrecsnó, (kék cer.) Sztrécseny; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 7842. OMvH Tervtár Itsz. K 7842. 176.2. leírás „Ó vártól nyugatra egy fél órányi járásra a Vág folyó bal partján egy domb és a Vág vize által Óvártól elválasztva találjuk Strecsnó várát. Mi ezeo várrom történetét illeti következőket terjeszthetek elő. 1241 ig e vár királyi kézben volt. 1244ben az Aba családból származott Bogomir kapta Óvárral együtt. 1267 ben követte őt mint birtokos Péter honti gróf; 1300ban Balassa család birtoka volt és 1323 ban Eszeni Chappi Tamás birta. 1338 ban Strecsnó Zach Miklós országbíró és túróczi gróf birtokába jutott. 1384 ben ismét királyi birtoknak találjuk. 1403 ban a lengyel származású Osztrozogszky Samidzifog Óvárral együtt donatio gyanánt kapta. 1421 ben Dersfy Stanisló tavernikus nyerte királyi ajándékul és 1439 ben Albert király Strecsnó várát nejének Erzsébetnek adományozta. 1446 ban Szentmiklósi Pangratius vette birtokába erőhatalom által és 1509 ben /: Teplicskai okmánytár:/ Svettovszky Burianius őPaulus:/ vette meg. 1540 ben Dersfy Stanisló utódja János nyerte vissza és 1556 ban Dersfy Istvánt találjuk mint Strecsnó birtokosát. 1592 ben pedig két Pirtokosa volt t.i, Dersfy Miklós, ki Wesselényi István ipája volt és Dersfy Ferencz, ki Esterházy Miklós ipája volt. 1601 Pen pedig a két vő, azaz Wesselényi és Esterházy osztakoztak ipái birtokában. Esterházy Miklós fia Pál palatínus 1685 ben zálogba adta Szelepcsényi György primásnak, nem sokára azonban a zálogot Kolonics Lipót győri püspök vette át, mig 1686 ban ismét viszszaváltatott. A Wesselényi birtokát képező rész az ismeretes Wesselény-féle összeesküvés szerencsétlen kimenetele után confiscaltatott. 1676ban s továbbra is királyi kézben maradt míg 1697ben a lengyel származású Lőwenburg előbb Loworowizky János Jakab és Frigyes testvérek, kik osztrák tábornokok voltak Sztrecsnót királyi ajáodékul nyerték. 1703 ban Lőwenburgi János Jakab Teplicskán a zsolnai völgy egy kis helységében, hol a Wesselényi összeesküvés kezdetét vette, új várat épített. 1714 ben Windischgrátz János Frigyes ki Lőwenburg Frigyes veje volt, jött Sztrecsnó birtokába, Ennek gyermekei Windischgrátz Jósef, később czidataríus és nővére Windischgrátz Anna Mária Serényi Károly neje osztozkodtak e birtokban 1750 ben és így a hajdani Wesselényi féle részből Gbellani és Teplicskai uradalmak lettek. Gbellán uradalmat 1782 ben gróf Nyáry János mint Serényi Elionora ASerényi Károly unokája:/ férje vette át. 1806 ban langi Zichy gróf vette meg árverés útján. Teplicskát 1782 ben genuai kereskedők Canbiacco, Serra, Racca szintén árverés útján vettek meg Windischgrátz Jóseftől. 1811 ben báró Brentano Cronorolli Ferencz vette ismét árverés útján Spinoía Károly gróftól. Brentanotól ismét árverés útján Szina Simon és György kereskeóők vették meg. Miként pusztult el a vár, biztosan nem mondhatom, a mint az ottani lakók moodják a vár el lett hagyva és így lassan pusztulásnak indult. A vár keleti oldalát magas sziklák s a Vág folyó melynek partján csak az országút fér meg, természetesen védik. A nyugati oldalát egy meredek lejtő képezi, mely keskeny völgyecskébe vész el. Ezen oldalon találjuk a szabályellenes feljárást mint azt az alaprajzPan vörös vonal által feltűntettük. A vár mészkő és imittamott vérvaskőből. /: Bluteisenstein:/ épült és pedig falai öntöttek. Faragott köveket találtam a 20sz. a. keletezett kápolnában, melynek falai szintén törött kőből épülvék kivévén a három ép aPIak mérvmüveit, beletet és a kápolnai gerinczeit, melyek jó homokkőből vannak faragva, Ezeket bemutatom e) f) és h) alatt. Az í) alatt látható ablakbélet a kápolna déli oldalán v, 6 méter magasságPan látható és a 19 sz. szobába nézett. A c) és d) alatti faragott gyámkövek az északi erkélyeket tartották, A g.) alatti gyámkő pedig a 25 sz, a. kút felett az udvarPa néző erkélyt tartotta. Ezen erkély a II emeletben volt alkalmazva. A helyiségek emeleteit mindenhol meghatározni nem lehet, miután a földszinti helyiségek boltjai már beroskadtak vagy a falak ledültek. Valószínű azonban hogy 2 és 3 emelet közt váltakoztak, miután a donjon csak a második emeletén bír ajtóval; ezen ajtó a 10) sz. a. helyiségbe oyúl. Falfestmények nyomait
