Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

szerződés folytán leromboltatott s Leopoldnak kárpótlásul Lipótvár épitését engedték meg. A Vághnak azon ága mely Szered község mellett folyt, idővel kiszáradt, s ez által a vár a községgel egybeolvadván, az utolsó politikai beosztás alkalmával véglegeseo Pozsony megyéhez csatoltatott. A műit században azaz Mária Terézia uralkodása alatt a birtokló Esterházy család a régi vizí vár romja helyébe új, az akkor divó Zopf stylban építtetett. Igy tehát, a régi vároak még nyomai sem maradtak meg. Hogy a vár díszesebb lehetett kitetszik abból, hogy a közel fekvő Ábrahám község gróf Esterházy Károly birtokán, a régi vártól származó korinthiai méternyi vastag pillér fejeket találtam, melyek igen diszesen vannak faragva, A szeredí plébánián találtam egy rézmetszetet mely a látképét mutatja. Ennek mását, van szerencsém 2. sz. alatt bemutatni. Lehet hogy a vár épület híven van ábrázolva, de a tájkép minden esetre idealizált, mert nem egy folyó szigetnek, hanem tó szigetnek képét mutatja. A szeredi templom déli falábao befalazva találtam még két életnagyságú, vörös márványból készült sirkövet, melyeken semthei vitézek vannak megörökítve. Az egyik felirat Rottenberger és neje Katharina Veti nevet tüntet fel. A betűk M A A M C 11 így magyarázhatók Mortua Anno et Mense Currente 11, azaz 1589. évi július hó 11 .én. A 2. lapon látható czimer részletet csak azért rajzoltam kissé nagyítva a lap mellé, mert a czimeren nem könnyen kivehetőnek tetszett. A második sirkő határozottan magyar vitézt ábrázol. Sajnos hogy sem a sirkövön, sem a templom körül e sirkőre vonatkozható felirást nem találhattam, de szóhagyomány képen sem lehetett reá vonatkozó adatot találnom. A canooica visitatióban mindkét sirkő említve van, de minden egyébb felvilágosítás nélkül." szignó, dátum a 3. o.: Könyöki, Pozsonyban 1886. évi deczember hóban. előlap felirat: Semthe MOB Irattár 1887/4, 158.3. sírkövek: nézetrajz, részletrajz a. sírkő (Fredencus Rollenberger), nézetrajz b. sírkő, nézetrajz - címer részlete, nézetrajz (a. alatti ábrához) szignó j. I. a rajzon: Könyöki József fekete tus rp. kart. méret: 408 mm x 562 mm, 455 mm x 660 mm előlap felirat k. a rajzon: Semthe, Pozsony megye, nagyszombati járás; jelzés b, f. a kartonon: 4. sz. 1887.; jelzés j. I. a rajzon: OMF Tervtár p. k 3738. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 151.295. OMvH Tervtár Itsz. K 3738.; MOB irattár 1887/4. 158.4. távlati kép - távlati kép, korábbi ábrázolás másolata szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete tus, szür. akv. lav. rp. kart. méret: 219 mm x 290 mm, 317 mm x 384 mm előlap felirat b. f. a rajzon: Semthe, Pozsony Megye szeredi járás; jelzés b. t. a kartonon: 4. sz. 1887,; jelzés j. I. a kartonon: OMF Tervtár p, K 3737. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep, neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.429, OMvH Tervtár Itsz. K 3737.; MOB irattár 1887/4. 159. SlMONY, VÁRKASTÉLY (Bars vm.; Partízánske, okr. Partizanske, Szlovákia) 159.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „rajz: 1, leírás: 1" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József tanár, Pozsonban 1887 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Simony vár; jelzés b, f.: 4. sz. 1888.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 3865, OMvH Tervtár Itsz, K 3865.; MOB irattár 1888/4. 159.2. leírás „Privigyétől délnek vagy 6 kilométerre a síkságban van Simony vár. a) alatt a földszinti, b) alatt az emelet tervrajza van bemutatva. A kiszökő kapúcsarnok a kapun kivül, még esőráccsal is volt megvédve, melynek rajzát d) alatt adom. A 3. sz. földszinti helyiségben a kapú által irányában van egy csinosan profilírozott csúcsíves ajtó; ez jelenleg be van falazva, hajdan valószínűleg mellék épületekbe vezetett, mert azok nyomai észrevehetők, A 4 sz, földszinti helyiség két ablaka a g) alatt rajzolt ülőhelyekkel van ellátva. Ilyen ülőhely van még az emelet kapúcsarnokának kelet felé néző ablakán. Az 5 sz. erkély őrhely és börtön volt, A 9. sz, helyiség szintén börtön volt, Ezen börtön faragott kőből épült, de nem lehetett bejutni, f) alatt mutatok be egy lőrést, mely a földszinti 2. sz, helyiség keleti falában van, Ennek tömör szerkezete a 13, századra utal; miután azonban történeti adataim nincsenek, nem merem állítani, hogy a vár már a 13, században fennállott, e) alatt mutatok be egy kéményt, mely a 17. századból származik, A kapúcsarnok mellett van a kút, A Nyitra vize hajdan a vár tőszomszédságában folyt és a hagyomány szeriot a vár, a Nyitrától körülzárt vizivár volt. Igazolja ezt az a tény, hogy a vár körül meglehetős messzeterjedő falak nyomai látszanak, Az épitő anyag kevés tégla, homok-, mészkő granit és kova kisebb nagyobb darabokban,"