Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
KERNY TERÉZIA: Divald Kornél felső-magyarországi topográfiai útjai (1900-1919)
DIVALD KORNÉL FELSŐ-MAGYARORSZÁGI TOPOGRÁFIAI UTJAI 17 gatási bizottsága - főlevéltárnoka jóvoltából - megküldte a MOB-nak a megye ingó és ingatlan műemlékeinek jegyzékét, ezt csakhamar követte Sáros vármegye közigazgatási bizottságától a megyében található és fenntartandó műemlékek kiegészítő jegyzéke. 45 Még abban az évben Visegrádi János összeállította Zemplén vármegye déli részének műemléki kataszterét. 46 Az egymással párhuzamosan futó programok szükségessé tették e munkák összehangolását és egységes topográfiai felvételi rendszer szerinti folytatását. Az előzmények 1875-ig nyúlnak vissza, amikor a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága áprilisi ülésén egyetértés született a műemléki felvételek mikéntjéről, amely a „kor, a styl, a minőség, az állapot" jellemzőit egyaránt magába foglalta. 47 Az egységes leírás problematikája a Gerecze-féle lajstrom munkálatai során vált ismét aktuálissá. Divald — Forster Gyula felkérésére — 1908. június 3-án egy tervezetet nyújtott be. 48 „Minthogy műemlékeink jórésze lajstromunkban lesz először ösmertetve s ezek lapidáris fejtegetéseit megfelelő számú illusztrációkkal kellene érrhetőbbé tenni, a zsebkönyv formája mellett csak a vármegyék szerinti fölosztás esetén maradhatunk. Hogy lajstromaink nem lehetnek olyan szűkszavúak, mint Dehio könyvei, annak hosszabb bizonyítása talán fölösleges. A Szepességen kívül alig állnak 11. kép ' Besztercebánya, az Ebner-ház erkélye, 1908-as felvétel (kat. szám: 227.) rendelkezésünkre oly részletező monográfiák, mint a minők alapján Dehio elsősorban szakemberek számára Németországműemlékeineklajstromát kiadta. Lajstromaink anyaguk teljességénél fogva forrásmunkák lesznek, de fölosztásuk módjával s illustrációikkal a közönség soraiból is kell hódítaniuk számukra olvasókat. Az illustrációk kedvéért a lajstromoknak olyan formátumot kellene adni, mint aminőben Méltóságodnak a Műemlékek védelméről szóló nagybecsű műve megjelent, a melynek a közönség igényeihez mért átdolgozása szolgálhatna a műemlékek lajstromának bevezető füzetéül." {10—12. kép) Divald tisztában volt a Dehio-féle topográfiák úttörő jellegével és módszertani letisztultságával, tervezetében maga is hasonló elveket fejt ki, de amire ő gondol - elsősorban az előmunkálatok hiánya miatt —, az egy köztes kiadvány az ún. kistopográfia és nagytopográfia között. Beadványára azonban sem a MOB, sem a Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelősége nem reagált érdemben. Korábban tervezett liptói és árvái kutatás helyett Zólyom megyét jelöli ki számára a Felügyelőség 1908. június 22-én, különös tekintettel a szervezés alatt álló besztercebányai múzeumra. Fraknói megbízza a gyűjtemény anyagának lajstromozásával s ennek alapján beszámozásával, a kiállítás beren12. kép • Selmecbánya, Óvár-Miízeum, Szent Katalin-szobor, 15. század, 1909-es felvétel (kat. szám: 951.)
