Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma
gombja alma alakú, hatágú, szárgyűrűin [hatszögletes] fölötte és alatta minuszkulás felirat: maria bite v. u. A gomb vert s vésett díszű. A talp hatkaréjos, sima; oldalsó pereme áttört szőlőlombos, 21 cm magas. 3. Kehely, aranyozott ezüst, vert művű, XVIII. század. Cuppakosara áttört, arabeszkes, körte alakú gombján három, lombkeretes ovális kartus, talpán három kartussal váltakozó gyümölcsgerezd. Talp peremén 312. monogram, alján vésett felirat: Andreas Pongracz de Szt. Miklós et Ov: vicepalatinus Anno 1730 +. 4. Ostensorium, aranyozott réz, Nepomuki Szent János ereklyéjével. Rokokó. 5. Ua. a szent kereszt particulájával. Pótlás a sekrestye architektúrájához: A sekrestye egy csúcsíves keresztbolttal bír, 313. ily bordaprofilokkal s az oldalfalak ívmezői is bordásak. A templom északi oldalán ajtós vakfülke. Ebben vasajtó rácsos pántokkal, XVI. század. Képjegyzék: 618-621. Irodalom: Gerecze 1906. 474.; Divald 1925. 150.; Radocsay 1954. 163.; Radocsay 1955. 28., 100-101., 115., 118., 175., 178., 370-371., 454. ésLX. kép; Radocsay 1967. 16., 85., 87, 106., 142., 149., 173., 190., 220. és 195. kép; Súpis 1968. 237-238.; Hnutelné pamiatky 1970. 128-130. és ill. ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS TEMPLOM Múlt század eleji kőépület. 1. Terítő, tarka pamuthímzésű kendővégekkel, szegfűmotívumok, XVIII-XIX. század. 2. Ürvacsorakendő, tulipáncsokrokat ábrázoló színes pamut, arany-ezüst hímzésű sarokkitöltésekkel, XVIII. század. 3. Ua. selyemhímzésű lepke alakokkal, virágokkal s feliratokkal 1693-ból. 4. Terítő, kockás, felváltva hálómunkákból s vászondarabokból összevarrva. A tizenkét hálóbetéten szegfűmotívumok, XVIII. század. 5. Copf stílű kehely, ezüst, vert művű lombdíszítéssel. Bécsi bélyeg. 6. Szabó céh ónkancsója, 1786. 7. Szűcsök ónkancsója, 1631. 8. Három fedeles rézkancsó, XIX. század. Irodalom: Súpis 1968. 238.; Hnutelné pamiatky 1970. 128. LUCSKI (Lúcky, Liptovskd Sielnica) LIPTÓ ÓVÁR Az Árva megyei Malatin s a Liptószentanna község közötti hegyen. Mintegy 2 m magas faltörmelék a hegy tetején. Odescalchy Artúr herceg ásatott itt jelentősebb eredmény nélkül. Irodalom: Gerecze 1906. 474.; Súpis 1968. 229-230.; Engel 1977. 136, 180. LIPTÓÚJVÁR (Liptovsky Hrádok) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM Copf stílű, egyhajós kőépület, egykorú fölszereléssel. Szép, hatalmas copf stílű orgona, hársfából faragva. 1. Főoltár, rokokó díszítményekkel, ezek sorában nyolc oltárdísz, fatalapzaton rézkeretbe foglalt fehér bádog domborművek: Jézus József s Mária között. A templom 1790-ben épült. Irodalom: Gerecze 1906. 474.; Siípis 1968. 234.; Hnutelné pamiatky 1970. 123-124.; Petrovdddeskotovd 1983. 84. VÁRROM Eredeti alakjában a diósgyőri kisebb mása lehetett. Ehhez, talán a XV. században, félhenger alakban végződő épületszárnyat fűztek s az így kibővített résszel párhuzamosan még egy hasonló szárnyat s ketesztben két rövidebb szárnyat. A négyszögletes udvart körülzáró várhoz a XVII. században két ötszögű sarokbástyával bíró egyemeletes épületszárnyat fűztek. Ezt 1603-ban Magdalena Zay építtette. A régi romban művészi részlet nincs. A hozzáépített s a rom sziklafalának tövében álló XVII. századi szárny ablakainak faragott kőkeretein feliratok: Magdalena Zay 1603 — Sic vos nov vobis melificatis apes - Sic vos nov vobis melificatis fertis aratia boves. Ezek a jobb oldali bástyaszerű kiugráson. A bal oldalin: Nicolaus Sandorfi Anno 1690. A várromot a kincstár tatarozza s vakoltatja. Irodalom: Gerecze 1906. 474; Divald 1925. 148.; Súpis 1968. 233-234. és 233. kép; Engel 1977. 165., 180.; Pison 1977. 221. és ül. LISZKÓFALU (Liskovd) R. K. TEMPLOM XVIII. századi barokk kőépület, toronnyal. Ebben harang a XVIII. századból, a besztercebányai Littman Adalbert műve, csigás indadísszel, koronáján maszkokkal. 1. Lepedővég, vörös hímzés tölgyesek, gránátalmák, indák igen változatos kompozíciójával díszítve, XVIII. század. Irodalom: Gerecze 1906. 474.; Súpis 1968. 242. MADOCSÁNY (Madocsdn, Madocany) KASTÉLYROM XVII. századbeli épület volt. Egyik oldalán az emeleti ablakok kettős, félköríves kőkeretei még megvannak. Jókai Pater Péter című regényében szerepel. Irodalom: Gerecze 1906. 475; Súpis 1968. 230.
