Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma
KÁLVÁRIA Kúp alakú hegy tetején és oldalában emelt épületcsoport, két templommal s tizennégy stációkápolnával a XVIII. századból. Irodalom: Gerecze 1906. 385.; Garas 1955. 36, 193., 268.; Aggházy 1959. 2.: 240.; Súpis 1968. 75-76.; Hnutelné pamiatky 1970. 392-395.; PetrovadHeskotová 1983. 64., 69. KAMARAHÁZ XVII. századbeli kétemeletes épület, kapuja mellett jobb felől két oszlopos befalazott ajtónyílás, Sacellum S. Ignatii felirattal a XVIII. századból. Udvarán toszkán oszlopos, árkádos folyosó. A bányaigazgatóság irodájában a bányászok társládájának kincsei: 1. Társláda vasból, fortélyos lakattal, feketére festve. Fedelén I. Ferenc kétfejű sasos címere. 2. Fedeles serleg, aranyozott ezüst, vert művű arabeszkes díszítésének keretében három, bányajeleneteket ábrázoló dombormű; fedelén ezüstfoglalatban, ezüstérc darab. Fedelének belsejében bányászcímer ///. felirattal, 40 cm magas. 3. Fedeles kupa, aranyozott ezüst, vésett díszítéssel, testébe és fedelébe osztrák főhercegek emlékcímerei foglalván. XVII. század, bécsi bélyeg s C. N. mesterjel. Füle öntött, gombján totzképpel, 24 cm magas. 4. Ereklyetartó, aranyozott ezüst, zománccal feketére festett néger szobrocskát ábrázol, mely kagylót tart, s ebben drágagyöngyös keretben üvegszelence Xavéri Szent Ferenc ereklyéjével, XVIII. század, 27 cm magas. Ide tartozik egy 1736-ban kelt okmány, mely az ereklye hitelességét bizonyítja. 5—6. Két darab bányászsüvegre való díszítés, vert ezüst pajzson, melyet angyal tart, bányászcímer 1731-ből. 13 cm magas. 7-8. Bányászék és kalapács, részben aranyozott ezüst, vésett díszítéssel és feliratokkal 1650-ből, 47 és 42 cm magas. 9. Üvegpohár, kehely alakú, kerek talppal, baluszter alakú szárral, „Vivát der Herr Berg meister" köszörült felirattal cuppáján koronás babérágak közt. XVIII. század. 10. Zászló, fehér selyem, applikációs díszítéssel, mely lazacszínű keretben, 1730-ból, egyfelől kétfejű sas mellén a Madonnát, másfelől a magyar címert ábrázolja. A zászló csúcsa aranyozott réz, egyik oldalán Mária-képpel, a másikon Selmecbánya címerével. 11. Zászló, sárgás selyemmoaré, egyik oldalán a Sixtusi Madonna olajnyomatával, a másikon papucs stílben hímzett magyar címerrel, 1848, 1851 és 1867 feliratokkal. 12. Bányászzászló, vörös posztó, fehér applikációs bányászjelvénnyel, csúcsán fából faragott ék és kalapács. 13. Hat darab alabárd, aranyozott pengével, feketére festett fanyéllel, XVIII. század. 14. Lakat, kulcspajzsán magyar címerrel, XVIII-XIX. század. 15. Két darab későbbi lakat. 16. Vaspántos láda, XVIII. század. 17. Négy ólomkalamáris, XVIII. század. 18. Ellenőrző óra „Anton List in Wien" felirattal a XIX. század elejéről. 19. Leveleket lepecsételő gép 1781-ből. Használatlan. Irodalom: Gerecze 1906. 386.; Súpis 1968. 68. KOPOGÓ Torony alakú épület XVIII. századbeli hagymafedéllel, erkélyén deszka lóg, amelyen kopogva jelzik a bányászok fölváltásának óráját. A torony falába befalazva a város kőcímere. XVII. század. Irodalom: Súpis 1968. 69. és 520. kép LEÁNYVÁR Hegy tetején épült négyemeletes, négyszögletes lakótorony, sarkain kétemeletes, hengeres sarokbástyákkal, belsejében gerendamennyezetekkel. Alsó részében kulcslyuk alakú lőrésekkel. A hagyomány szerint a XVI. század elejéről való, de lehet régibb, csakhogy többszörösen átalakították. Ma is lakható és lakott állapotban van. Irodalom: Gerecze 1906. 386.; Súpis 1968. 69. és 522. kép; Pison 1977. 35-36. és ill. MÁRIA HÓ-TEMPLOMA Keskeny szentélye háromoldalú apszisban záródik s háromszakaszos, hullámos bordájú hálóboltozata van, mint a besztercebányai plébániatemplom Alamizsnás Szent János-kápolnájának. Osztatlan hajója barokk keresztboltos, támasztó pillérekkel. Fölszerelése jelentéktelen és hiányos. Irodalom: Gerecze 1906. 385.; Súpis 1968. 75ÓVÁR Eredetileg háromhajós csarnoktemplomnak épült, háromoldalú apszisban záródó szentéllyel. A templomot azonban nem boltozták be, de oldalfalait fölhasználva profán célú épületté alakították át, amelynek négyszögletes udvara lett, s amely kétemeletes. A déli épületszárnyban a boltozat bordavégződései ma is láthatók még, itt a szentély és a hajó között a sarokban művésziesen faragott csigalépcső. A déli szárny első emeleti nagy termében falképek maradványai. Az átalakítással egyszerre nyerhette, a sarkain hengeres erkélyekkel bíró épület bástyás falkerítését, amelynek kaputornyát a XVIII. században harangtoronnyá alakították át, ennek tövében a falkerítéshez építve földszintjén hálóboltozatos ház van; az ellenkező oldalon levő hengeres bástyán pompásan faragott német renaissance ízlésű kő ablakkeret. A körfalban s a várépület külső falán befalazott kőemlékek. A déli szárny keleti falán négy XV-XVI. századbeli címeres síremlék. Avar belső udvarában a selmeci Mária hó-templomból s a város lebontott kapuiból idehozott sírkövek és címerek faragott kőből, a XVI. századból. Az Óvár most múzeum, gyűjteményeiről Richter Ede katalógusa szól. [Richter Ede: SelmeczBélabánya szab. kir. bányaváros múzeumainak katalógusa. Selmeczbánya, 1900.] Képjegyzék: 947-954. Irodalom: Gerecze 1906. 385-386; Divald 1925. 161., 184.; Radocsay 1954. 80., 205-206. ; Radocsay 1967.209.; Súpis 1968. 70-71. és 162-163., 234-236., 512. kép; Pison 1977. 30-35- és ül; Dvoráková- Krása - Stejskal 1978. 72.