Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

nyékhez használta fel. A jelenetek pontos leírását lásd: Molnár Ernő: A nagyjenő-tüskevári páloskolostor. Budapest, 1936. 93-95.; Molnár Ernő: Pálos szobrászmunkák az Esztergomi Primási Palotában. Magyar Művészet, 11. (1935) 274-277. 1 76. (?); Ugodhoz lásd: Rómer hgy. K 413/91, K 622/73-75. 177. Tüskevártól nyugatra fekszik Torna, ma Apácatorna. Neve az itt folyó patakkal azonos. A patak nevének a középkortól több írásváltozata ismert: Thorna, Thurnua, Thorma, Thormova. A Rómer által idézett enciklopédia valószínűleg: Nemzeti Encyclopaedia, avagy Magyarország és Erdélynek állam-, földrajzi és történeti nevezetességei, szótár-alakban. 1-2. (szerk.: Vállas Antal) Pest, 1848. A patakban talált pecséthez lásd: Rómer hgy. K 372/46. 1 78. A falu eredeti neve Jenő-Nagyjenő volt. A 1 7. században Kovács Mihály, a nagyjenői fegyveresek hadnagya rakatta meg a földsáncokat tüskével, ezért a szomszéd községek lakossága adta neki a "tüskevár" nevet. 1658-ban a falubeliek megegyeztek a pálosokkal, akik már korábban elmenekültek a kolostorból, hogy a török által szorongatott népesség a földsáncok mögé vonulhasson, s szükség esetén ott lakjon. Ugyanebben az évben Széchenyi György telepítési levelet adott ki a pálosoknak az egykori falu betelepítésére. Ebben a levélben vált hivatalossá a "Tüskevár" elnevezés. A település a középkorban nem a kolostor mellett feküdt, feltehetőleg ennek helyét jelezték a Rómer által említett cserepek, csontok és a kőhányás. IROD.: Molnár Ernő: A nagyjenő-tüskevári páloskolostor. Budapest, 1936. 51., 53.; Kovacsics József - lia Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona. 1. Budapest, 1964.; Rómer hgy. K 413/89, 90. Kőhányáshoz lásd: Rómer hgy. K 505/24. 1 79. A pálos kolostor szószéke a helyi plébániatemplomba került. Somlóvásárhely kérte a szószéket, de helyette a győri ferences kolostor szószékét kapták meg. Valószínűleg ezt a két adatot keverte össze Rómer. A tüskevári plébániatemplom berendezéséhez lásd: Molnár Ernő: A nagyjenő-tüskevári páloskolostor. Budapest, 1936. 81-101., különös tekintettel: 85-86., 96., 99.; Genthon 1959 400. 180. Cortonai Margit (1247-1297) szegény sorsú család gyermeke volt, aki, hogy szabaduljon a nyomorból egy előkelő ember kedvese lett. Mikor szeretőjét meggyilkolták, kolostorba vonult s vezekelt haláláig. Leghőbb kívánsága teljesült, amikor egyik áldozásakor Krisztus hangját hallhatta, aki leányának nevezte őt. Ünnepe: február 22. 1 81 . A stallum Hingeller János (1713-1 767) fráter munkája. IROD.: Molnár Ernő: A nagyjenő-tüskevári páloskolostor. Budapest, 1936. 97.; Molnár Ernő: Egy régi magyar pálos-emlék. Magyar Művészet, 11.(1 935) 50-55. 1 82. Apácatorna közepén, a Torna patak magas partján áll a falu új temploma, melyhez mellékkápolnaként csatlakozik az Árpád-kori templomnak a 13. század második felében épült szentélye. IROD.: MRT 3. 4/3 (31-32); Koppány Tibor: Apácatorna középkori temploma. Műemlékvédelmi Szemle, 1991. 2. szám 5-17. 1 83. A Régészeti Topográfia nem jelöl helyet a Véndeki hegyen. IROD.: MRT 1. 49/1 1 1 (160-162). 184. Carneol, karneol: vérvörös színű kalcedon, melyet vasvegyületek színeznek. A legszebb darabok Kelet-Indiából és Dél-Amerikából kerültek Európába. Az