Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

GRANASZTÓINÉ GYŐRFFY KATALIN: A nemescsói evangélikus templom szószékoltára

hetett az evangélikusokhoz. A luteránus gyülekezeteknek templomaik fenntartásához, vallásuk gyakorlásához min­den segítségre és adományra szükségük volt. JEGYZETEK Rövidítések: EOL - Budapest, Evangélikus Országos Levéltár MOL - Budapest, Magyar Országos Levéltár 1 Evangélikus templomok. Szerk. Kemény Lajos - Gyimesy Károly Bu­dapest, 1944. 327.; G. GYÖRFFY KATALIN: Szószékoltárok és berendezési tárgyak az evangélikus templomokban. Evangélikus templomok Ma­gyarországon. Szerk. Déri Erzsébet. Budapest, 1992. XLIX., 138. 2 A restaurálást az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Köz­pont Szakrestaurálási Osztálya 2001-2003-ban Fazekas Gyöngyi ve­zetésével végezte. FAZEKAS GYÖNGYI: A nemescsói evangélikus templom szószékének restaurálási tervezete. Dokumentáció. ÁMRK, 2002. KÖH Tervtár, Itsz. 39812.; SZAKÁLL KRISZTINA: Nemescsó ev. templom anyagvizs­gálata. Dokumentáció. ÁMRK - SzRO, 2002. KÖH Tervtár, Itsz. 39813.; FAZEKAS GYÖNGYI - SZAKÁLL KRISZTINA: Nemescsó ev. templom szószékoltá­rának restaurálási dokumentációja. ÁMRK - SzRO, 2002. KÖH Tervtár, Itsz. 39814. 3 Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, 1898. 72.; PAYR SÁNDOR: A Dunántúli Evangélikus Egy­házkerület története. I. Sopron, 1924, 247. 4 PAYR 1924. (3. jegyzetben i. m.) 247.; C. HARRACH ERZSÉBET - Kiss GYULA: Vasi műemlékek. Településtörténet, építészettörténet, művelődéstörté­net. Szombathely, 1983. 281-283.; G. GYÖRFFY 1992. (1. jegyzetben i. m.) XLIX., 138, A nemescsói gyülekezet történetét Bánó Ádám nemescsói taní­tó írta meg: BÁNÖ ÁDÁM: Adatok Nemescsó község múltjából. Kézirat. 1970. címen, felhasználva a lelkészi hivatalban őrzött levéltári forrá­sokat, de sajnos a források megjelölése nélkül. Kézzel írt példányát a lelkészi hivatalban őrzik. A nemescsói evangélikus gyülekezet levél­tári anyaga ma is jelentős, annak ellenére, hogy 1742-ben a parókia leégett és sok könyv és irat elpusztult. Erről Baráth Pál nemescsói lelkész tájékoztatta 1967-ben dr. Fabiny Tibort, az Evangélikus Or­szágos Múzeum igazgatóját. Baráth Pál lelkész 1970-ben a Magyar­országi Evangélikus Egyház Országos Levéltárának körlevelére vá­laszolva elküldte az egyházközségi levéltár fondjegyzékét, amelyet 2000-ben egy teológiai hallgató ellenőrzött és új jegyzéket készített (EOL). Ezúton is szeretném megköszönni dr. Fabiny Tibor professzor úrnak, hogy a kéziratot a rendelkezésemre bocsátotta. 5 EOL, Visitatio Superintendentalis Ecclesiae Aug. Cofessionis Nemes­Csóiensis. Anni 1813. p. 89. Dunántúli C. V. 5. cs. Vasi-Közép 1813. (továbbiakban: EOL, Visitatio Superintendentalis 1813.); PAYR 1924 (3. jegyzetben i. m.) 247.; BARÁTH PÁL: A nemescsói evangélikus lelkészi hivataltól. 31/1967. sz. Kézirat. Budapest, Evangélikus Országos Mú­zeum. 6 EOL, Visitatio Superintendentalis 1813. Nemescsó, p. 86. 7 Visitatio Ecclesiolae in Possessione Nemes Csó existentis. Celebrata Die 21 Mensis 8bris. Visitationes Canonicae 1698. Szombathelyi Egyházmegye. Szombathely, Szombathelyi Püspöki Levéltár. MOL Mikrofilmtár, tekercsszám: 23717. [továbbiakban: MOL, Visitationes Canonicae 1698] A Vizitációról feltehetően 1774-ben készült, és „Vas vármegye irattárában őrzött" magyar nyelvű fordítást Baráth Pál nemescsói lelkész 1955-ben másolta le és küldte el az Evangélikus Országos Múzeumnak. 8 A harangot 1765-ben újraöntötték: EOL, Visitatio Superintendentalis 1813. Nemescsó, p. 83.; Evangélikus templomok 1944. (1 .jegyzetben i. m.) 434.; BÁNÖ 1970. (4. jegyzetben i. m.) 72. Nemescsói evangéli­kus gyülekezet levéltára. Az 1871-es egyházlátogatás más adatokat közöl a harangokra vonatkozóan: A nemes Csóói ág. Evang. Gyü­lekezetben 1871 April 24.-én Főt. Karsay Sándor úr, dunántúli ág. Evang. Egyh. Kerület superintendens által tartott egyházlátogatási jegyzőkönyve. Nemescsó, p. 12. [továbbiakban: EOL, A nemes Csóói gyülekezetben 1871-ben tartott egyházlátogatás.] 9 Evangélikus templomok 1944. (1. jegyzetben i. m.) 396. Az urvacsorai terítő az Evangélikus Országos Múzeum kiállításán szerepel: FABINY TIBOR: Evangélikus Országos Múzeum. Evangélikusság a magyar kultú­rában. Vezető az állandó kiállításhoz. 2. kiad. Budapest. 1993.1 1.; EÖRSI ANNA: A nemescsói terítő ikonográfiája. Ars Hungarica, 22, 1994, 1. 58-62. 10 EOL, Visitationes superintendentalis 1813. Nemescsó, p. 83., 84., 86.; Evangélikus templomok 1944. (1. jegyzetben i. m.) 380.; BARÁTH 1967. (5. jegyzetben i. m.) Az 1699-ből származó kehely ma az Evangélikus Országos Múzeumban szerepel az állandó kiállításon. FABINY 1993. (9. jegyzetben i. m.) 21. 11 ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyarhoni protestáns egyház története a művelt közönség számára. Budapest, 1907. 209., 210.; Evangélikus templo­mok 1944. (1. jegyzetben i. m.) 84-86.; BUCSAY MIHÁLY: A protestan­tizmus története Magyarországon. Budapest, 1985. 121, 122.; FOLTIN BRUNO: A Magyarországi Evangélikus Egyház kialakulásának vázlata. Evangélikus templomok Magyarországon. Szerk. Déri Erzsébet. Buda­pest, 1992. XXIII—XXVI.; FABINY TIBOR: A Magyarországi Evangélikus Egy­házrövid története. Budapest, 1997.44. 12 BÁNÖ 1970. (4. jegyzetben i. m.) 2. 13 CHERNÉL KÁLMÁN: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. Szombathely, 1877. 102-105., 118., 119.; MOL, Visitationes Canonicae 1698., p. 341-344. 14 „Parochíani In Possessione Nemes Csó numerantur 175, ex his catholicae 16. Praeterea in hac Possessione habentur duo Oratoria, ex lignis, et asseribus compacta, pro publico exertitio: solentque frequentari potissimum occasione Solemnitatum, scilicet Nativitatis, Paschalis, etc. Alterum ex his oratorys est situatum iuxta Ecclesiolam ad Orientem, et conversum ad Septentrionem: estque scandulis Tectum, sedilia habet sufficientia, et bene apta, Cathedram ligneam, Aram unam, eamque exiguam." MOL, Visitationes Canonicae 1698. 343. p. „Volt é gyülekezetben még egy másik templom is á német hívek számára, mely á mostani szentegyháznak közelében, Tekinte­tes Veörös István Ur kertjében állott." EOL, A nemes Csóói gyüleke­zetben 1871-ben tartott egyházlátogatás, 12. p. 15 „Ecclesiola in ipsa Possessione, seu Gremio loci, non nihil loco Eminentiore, ab antiquis, Deo ad Glóriám, nec non in honorem S.Petri Principis Apostolorum ad Orientem aedificata, suique dimensione ac Capacitata per quam exigua.Cemiterium habet circa se et extentum, et etiam sua capacitate proportionatum illudque lacerum, Solutum, et crebrius apertum. Turrim habet lapideam, et opere Caementario obductam, ac Contectum, unaque Campanula sonorulam. Ipsa porro Ecclesiola Scandulis tecta, laquearia habet ex asseribus componata, ac depicta: Sanctuarium fornicatum, Pádimentum lateribus Stratum; Chorum ligneum, eumque coloratum;Cathedram lapideam, sedilia indigesta, inepta, ac exigua. Est autem absque Sacristia, Baptisterio, Cofessionali, et absque Altaribus.Tabernaculum tarnen more veterum Cernitur esse muri infectum. Mensam pro Ara ducenda habet unam, eamque lapideam. Cereos, Panem et Vinum, per decusum Anni, usurpari solitum praestat ipse Parochus. Onus autem Sacra Tecta conservandi pertinet ad Parochianos." MOL, Visitationes Canonicae 1698., 341. p. 16 „Alterum ex his oratoriis est situatum iuxta Ecclesiolam ad Orientem, et conversum ad septentrionem: estque scandulis tectum, sedilia habet sufficientia, et bene apta, Cathedram ligneam Aram unam, eamque exiguam, Tapetes duos, tria strophiola. Et est pro natione Ungarica, quae statis temporibus eo solet confluere ex comitatu, ritusque suoscelebrare. Alterum autem Oratorium, quod est merum horreum stipulato Stramine male factum, lacerum et apertum tarn in sepibus inepte congestis, ac obsoletis, quam, etiam in suoTecto stramineo. Sedilia habet utcumqu digesta, et pro Ara Imaginem Salvatoris cum Crucifixo Ligneo. Est autem in horto illius aedis; quam Parochus Augustanae Confessionis inhabitat, in ipso Pago. Ornamenta sunt nulla" MOL, Visitationes canonicae 1698, 343. p. 17 Bánó beszámol az 1 742-es tűzről, amelyben az egyházközség iratai­nak egy része elpusztult, Id. BÁNÓ 1970. (4. jegyzetben i. m.) 23. 18 Nemescsón a katolikusok csak 1876-ban építettek maguknak temp­lomot, Id. BÁNÓ 1970. (4. jegyzetben i. m.) 81. A katolikus püspöki vizitátorok nem látogatták meg Nemescsót, Kőszeg filiájaként em­lítik. Az 1780-as Szily-féle, és az 1815-ös Somogyi-féle vizitációban a község nem szerepel. Visitationes Canonicae. Kőszegi kerület, 1780.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom