Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

GRANASZTÓINÉ GYŐRFFY KATALIN: A nemescsói evangélikus templom szószékoltára

11. kép. A leibici [Lubica] Szent Lélek-templom szószékének részlete (KÖH Fotótár, Itsz. 83.398.) víz folyt belőle. Aki látta, az tett róla tanúságot és igaza tanúsága. Tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek"

55 A hat idézet Jézus tanítványainak küldetését és feladatát jelöli meg, hogy hirdessék Jézus tanításait, tegyenek tanúságot Isten egyszülött fiának kereszthaláláról és feltámadásáról. A tanítványok utódaként a lelkésznek ugyanez volt a feladata, a szószéket díszítő igék erre emlékeztetnek. A SZÓSZÉKOLÁTÁR STÍLUSKAPCSOLATAI A nemescsói szószékoltár egységes alkotásként jelenik meg, annak ellenére, hogy különböző eredetű elemekből áll. Az oltárkép középkorra visszanyúló hagyományos kompozíciója és a szó szék kosáron nem kifaragva, hanem festve ábrázolt Jézus és a négy evangélista élénk színű, szintén nem a 18. század elejének festésmódját reprezentáló képe különleges, egyedi alkotássá emeli, a részleteiben inkább provinciálisnak mondható szószékoltárt. A festő feltehetően olyan vidéki mester lehetett, aki az evangélikus gyülekezetek templomaiban, oratóriumaiban nemcsak oltárképet, hanem egyéb berendezési tárgyakat is festett. Nyilvánvalóan nem volt különösen képzett festő, a 17. századi észak- és keletnémet evangélikus templomi 12. kép. Immaculata oltár az egykori Kassai Múzeumban (KÖH Fotótár, Itsz. 3179.) festészet hagyományait követte, de az egész mű oldott színessége és az arcok megformálásában jelentkező finom részletek és kifejezőerő biztosítja a művészi összhatást. A magyarországi emlékanyagban Jézus és az evangélisták, nem faragott, hanem festett ábrázolásával szószékkosáron a szepességi Leibic [L_ubica] Szentlélek templomának 17. századból származó szószékén találkozhatunk. (11. kép) A szószékkosár oldallapjain az evangélisták hasonló stílusban megfestett alakjai láthatók. A szószék építészeti tagozatai és ornamentális dísze ellentétben a nemescsóival nem festettek, hanem faragottak és a 17. század első felére jellemző veret- és fülkagyló stílus jellemzi.

56 Az nemescsói oltár retablójának szárnyára festett angyalok analógiáit is a Felvidéken találjuk. A nagyjeszeni [Horné Jaseno] Szent Margit-templomban egy 1669-es évszámú festett fa epitáfium

5

'' és az egykor a Kassai Múzeumban őrzött 1725-ös Mária-oltárka angyalai különösen közel állnak a nemescsói oltár angyalaihoz.

58 (12. kép) Közvetlen mester kapcsolatokat nerm feltételezhetünk, de a vallásüldözés korszakában a nyugat-dunántúli evangélikus gyülekezeteknek, nemcsak a felvidéki, hanem a hagyományokat szintén őrző kelet-, és északnémet luteránusokkal is szoros kapcsolataik voltak. Az oltárkép és a szószék készülhetett Nemescsón, de megfestett állapotban is kerül-