Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

GRANASZTÓINÉ GYŐRFFY KATALIN: A nemescsói evangélikus templom szószékoltára

széke és kevés ülőalkalmatossága volt. Nem rendelkezett oltárokkal, keresztelőkúttal, gyóntatószékkel, sekrestyé­vel. Az oltárként szolgáló menza is kőből volt. 15 A faluban két, gerendákból és deszkából épített oratórium állt. Az egyik a templomtól keletre helyezkedett el és észak felé fordult. Zsindellyel fedték. Fa szószék és egyszerű oltár állt benne. A másik oratórium, zsúppal fedett „valódi csűr" volt, az evangélikus lelkész házának kertjében állt, oltár helyett az Üdvözítő képe fa feszülettel szolgálta a szertartást. 16 A templom, illetve oratóriumok történetére vonatkozóan az új templom építéséig kevés adat áll ren­delkezésünkre. 17 Feltételezhető, hogy a középkori Szent Péter-templomot használták a 18. század folyamán a ma is álló templom, 1784-ben sorra kerülő felépítéséig. A ka­tolikus egyházlátogatások, az 1697-1698-as Kazó István által végzett vizitációt követően a luteránusokkal nem foglalkoztak, így a templomukra, oratóriumukra vonat­kozó 18. századi leírással nem rendelkezünk. 18 Az evan­gélikus egyház superintendenseinek egyházlátogatása­ira 1813-ben és 1871-ben került sor. A jegyzőkönyvek tartalmaznak olyan adatokat, amelyek a régi templom folyamatos használatát bizonyítják. Az 1871-es látoga­táskor feljegyezték, hogy a templom körül elhelyezkedő, fallal körülvett temetőbe, amelynek rossz állapotáról az 1698-as vizitáció is beszámol 1756-ig temetkeztek. 19 A templom alá 1738-ban Kosztolányi Gáspár kriptát építte­tett édesapja, Kosztolányi László számára, ahova 1 776-ig még 19 személyt temettek el.' 0 A nemescsóiak temp­lomukat/oratóriumukat rossz állapota miatt 1761-ben javíttatni szerették volna, A szigorú engedélyezési elő­írásoknak megfelelően Vas vármegye által kiküldött es­küdtjelentéséből a régi templom tornyára vonatkozóan is érdekes adatokat kapunk: „nem különben bizonyos két kő oszlopjai a Toronynak el annyira meg romladoztattak, hogy le is omlottanak volna, sőt még a toronynak belől a dereka annyira megrepedett, hogy két felé menését tapasz­taltam". 2 ' 1 A Türelmi Rendelet tette lehetővé, hogy 1784-ben a hívek befogadására alkalmas templomot építsenek. 22 A templom minden valószínűség szerint a lebontott kö­zépkori templom helyére, és falainak felhasználásával épült. 23 Az 1813-as egyházlátogatási jegyzőkönyv a temp­lommal szilárd anyagból egybeépített tornyot is említi. 24 Nem kizárható, hogy a régi templom tornyát megtartot­ták, vagy a templommal együtt emelték az újat, amely 1863-ban már javításra szorult. 25 1 879-ben újjáépítették. 26 A templom karzatainak kiépítése és berendezése 1784 után még közel húsz évig tartott. 27 Az 1813-as egyházlátogatás beszámol Csói Ádám és István, valamint más patrónusok adományából, Záborszky János lelkészsége idején, 1713-ban emelt faoltárról, faszó­2. kép. A nemescsói evangélikus templom nyugati homlokzata (Szer­ző felvétele) székről: „Vagyon á Templomban Oltár-kő és azon régi fekete és égszín festékre oltár, melly felett a prédikálló szék vagyon". „Habet Ligneam Aram 1713 erectam Sumtibs. O.B. Adá. et Steph. Csóy aliorumq. hujus Loci Patronor, Joh. Záborszky Mrio. Hung. [?]. Cathedram e f Baptisterium ligneum'.' 28 Az oltár 1871-ben már „újításra vár". 29 A keresztelőhelység a templomon belül van elrekesztve. 50 A karzaton levő 5 mutatiós orgonát 1789-ben a kőszegi Kliegel József or­gonakészítőtől vásárolták. 1844-ben pedállal bővítették. 31 Sekrestyéje a templomban volt kialakítva. 32 Az evangélikus templom a falu főutcáján, kisebb emelkedőn áll. (2. kép) A téglalap alaprajzú, nyeregtetős templom nyugati homlokzata, egyben főhomlokzata előtt emelkedik a hegyes sisakú háromszintes torony. Ez a hom­lokzat eltér a templom másik három, teljesen egységes rendszerű homlokzatától. Feltehetően a torony 1879-es javítása, vagy újjáépítése alkalmából alakították ki a temp­lom, klasszicizáló, de eklektikus elemeket is felvonultató főhomlokzatát, amelyet dór falpillérek osztanak mezőkre és támasztják a triglifes főpárkányt, illetve a torony övpár­kányát. A főpárkány felett kváderfestésű egyenesvonalú

Next

/
Oldalképek
Tartalom