Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

GRANASZTÓINÉ GYŐRFFY KATALIN: A nemescsói evangélikus templom szószékoltára

A NEMESCSÓI EVANGÉLIKUS TEMPLOM SZÓSZÉKOLTÁRA GRANASZTÓINÉ GYÖRFFY KATALIN Magyar Műemlékvédelem, XIV. 2007 © KÖH Műemlékvédelmi Tudományos Intézet Budapest Magyarország legrégibb szószékoltáraként 1 számon tartott nemescsói oltárról (1. kép), 2003-ban befejező­dött restaurálása 2 során bebizonyosodott, hogy az oltár predelláján lévő donációs felirat 1713-as évszáma nem az egész szószékoltárra vonatkozik. Nemescsón is, hasonló­an a Türelmi Rendelet után épített új evangélikus temp­lomokhoz, a korábbi templomban és oratóriumokban rendelkezésre álló liturgikus berendezési tárgyak felhasz­nálásával állíttatták össze új szószékoltárukat. A Vas megyei Nemescsó a középkortól létező kisneme­si falu, ahol a Choui (Choy, Csói), nemzetségnek számos tagja élt. A 13. században Choui Márton volt a földesura. 3 A falu lakossága már a 16. században áttért a protestáns hitre. 4 Lelkészeik 1630-tól ismertek, 5 anyakönyvüket 1701 ­tői vezették. 6 A luteránusok a Szent Péternek szentelt régi katolikus templomot használták még a 17. század végén is, amelyről a győri püspök megbízásából, a győri kanonok Kazó István által végzett 1698-as egyházlátoga­tási jegyzőkönyv számol be, 7 Ennek az időszaknak emlé­ke a mai templom egyik harangja 1614-ből, 8 különleges oltárteritője 1650-ből, 5 ezüst felszerelési tárgyai 1652-ből, illetve 1699-ből. 10 Az ellenreformáció erőszakos rekatolizációja a 17. szá­zad folyamán egyre nehezebbé tette a protestánsok val­lásgyakorlását. A templomok használata körüli vitákat az evangélikusok számára is igen előnytelenül rendezte az 1681-es soproni országgyűlés, amelynek XXV-XXVI. tör­vénycikke meghatározta, hogy a luteránusok egy-egy me­gyében mely településeken gyakorolhatják vallásukat. Vas megyében ún. artikuláris helynek jelölték ki Nemescsót és Nemesdömölköt. 11 Nemescsóhoz tartozott a megye nagyobbik, nyugati része, Kőszegtől Muraszombatig. Magyarok, németek és vendek vasár- és ünnepnapokon Nemescsón vehettek részt az istentiszteleteken. 12 Kő­szegen sem volt a luteránusoknak saját temploma, így a 18. század végéig Nemescsóra jártak, ahol ekkor egy kis templom és két oratórium volt. 13 Nemescsó 175 lakosából csak 16 volt katolikus, így a kis templomot, amely koráb­ban katolikusoké volt az evangélikusok használták és a két oratóriumot nagy ünnepek alkalmával, karácsonykor húsvétkor látogatták. A kis templom mellletti oratórium „a magyar nemzet számára is szolgál, ami időnként ide szo­kott öszegyűlni a megyéből, hogy szertartásait elvégezze" A másik oratóriumban a németek istentiszteletét tartot­ták.' 4 A RÉGI ÉS AZ ÚJ TEMPLOM Az 1698-as leírás szerint a falu közepén, kimagasló he­lyen álló, kisméretű, zsindellyel fedett, keletéit, Szent Péter apostolfejedelemnek szentelt templomot a „régi­ek építették". Köböl épült és kővel fedett tornyában egy harang szólt. A templomot körülvevő temető falai igen rossz omladozó állapotban voltak. Boltozott szentélyé­ben a „régi" szokásoknak megfelelően a szentségházat a falba építették. Padozatát téglával burkolták. Kazettás deszkamennyezete és karzata festett volt, kő prédikáló­1. kép. A nemescsói evangélikus templom szószékoltára restaurálás után (Kenéz Pál felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom