Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

GRANASZTÓINÉ GYŐRFFY KATALIN: A nemescsói evangélikus templom szószékoltára

A NEMESCSÓI EVANGÉLIKUS TEMPLOM SZÓSZÉKOLTÁRA GRANASZTÓINÉ GYÖRFFY KATALIN Magyar Műemlékvédelem, XIV. 2007 © KÖH Műemlékvédelmi Tudományos Intézet Budapest Magyarország legrégibb szószékoltáraként

1 számon tartott nemescsói oltárról (1. kép), 2003-ban befejeződött restaurálása

2 során bebizonyosodott, hogy az oltár predelláján lévő donációs felirat 1713-as évszáma nem az egész szószékoltárra vonatkozik. Nemescsón is, hasonlóan a Türelmi Rendelet után épített új evangélikus templomokhoz, a korábbi templomban és oratóriumokban rendelkezésre álló liturgikus berendezési tárgyak felhasználásával állíttatták össze új szószékoltárukat. A Vas megyei Nemescsó a középkortól létező kisnemesi falu, ahol a Choui (Choy, Csói), nemzetségnek számos tagja élt. A 13. században Choui Márton volt a földesura.

3 A falu lakossága már a 16. században áttért a protestáns hitre.

4 Lelkészeik 1630-tól ismertek,

5 anyakönyvüket 1701 tői vezették.

6 A luteránusok a Szent Péternek szentelt régi katolikus templomot használták még a 17. század végén is, amelyről a győri püspök megbízásából, a győri kanonok Kazó István által végzett 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv számol be,

7 Ennek az időszaknak emléke a mai templom egyik harangja 1614-ből,

8 különleges oltárteritője 1650-ből,

5 ezüst felszerelési tárgyai 1652-ből, illetve 1699-ből.

10 Az ellenreformáció erőszakos rekatolizációja a 17. század folyamán egyre nehezebbé tette a protestánsok vallásgyakorlását. A templomok használata körüli vitákat az evangélikusok számára is igen előnytelenül rendezte az 1681-es soproni országgyűlés, amelynek XXV-XXVI. törvénycikke meghatározta, hogy a luteránusok egy-egy megyében mely településeken gyakorolhatják vallásukat. Vas megyében ún. artikuláris helynek jelölték ki Nemescsót és Nemesdömölköt.

11 Nemescsóhoz tartozott a megye nagyobbik, nyugati része, Kőszegtől Muraszombatig. Magyarok, németek és vendek vasár- és ünnepnapokon Nemescsón vehettek részt az istentiszteleteken.

12 Kőszegen sem volt a luteránusoknak saját temploma, így a 18. század végéig Nemescsóra jártak, ahol ekkor egy kis templom és két oratórium volt.

13 Nemescsó 175 lakosából csak 16 volt katolikus, így a kis templomot, amely korábban katolikusoké volt az evangélikusok használták és a két oratóriumot nagy ünnepek alkalmával, karácsonykor húsvétkor látogatták. A kis templom mellletti oratórium „a magyar nemzet számára is szolgál, ami időnként ide szokott öszegyűlni a megyéből, hogy szertartásait elvégezze" A másik oratóriumban a németek istentiszteletét tartották.'

4 A RÉGI ÉS AZ ÚJ TEMPLOM Az 1698-as leírás szerint a falu közepén, kimagasló helyen álló, kisméretű, zsindellyel fedett, keletéit, Szent Péter apostolfejedelemnek szentelt templomot a „régiek építették". Köböl épült és kővel fedett tornyában egy harang szólt. A templomot körülvevő temető falai igen rossz omladozó állapotban voltak. Boltozott szentélyében a „régi" szokásoknak megfelelően a szentségházat a falba építették. Padozatát téglával burkolták. Kazettás deszkamennyezete és karzata festett volt, kő prédikáló1. kép. A nemescsói evangélikus templom szószékoltára restaurálás után (Kenéz Pál felvétele)