Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - PRAKFALVI ENDRE: Az ötvenes-hatvanas évek színvilága (építészettörténeti színvázlat)

szet megjelenésében is tükrözte a fordulatot. A címlapkép tipográfiájában klasszicizáló jellegű antikva betűt használ, fekete és vörös színekben világossárga alapon, a választott embléma pedig egy ion oszlopfő. Az új irány manifeszt módon a Csepeli Kultúrpalota tervpályázatban jelent meg. Bonta János és Dániel Péter munkája (is) karakteresen megfelelt annak a kívánalomnak, hogy a tervezet „a szocialista-realista stílustörekvéseink útján kell járjon" sőt irányt mutasson! A sárga színvilágra hangolt, szimmetrikus tömbökből építkező, középtengelyben timpanonnal koronázott, páros oszlopokkal kialakított kolonnádos portikuszos, piano nobilével képzett palota szó szerint teljesítette a pályázati kiírás feltételeit.

13 A szocreál építészet, illetve épület definiálásánál, kritérium rendszerében a szín a színezés nem került kitüntetett helyzetbe. Azonban az első színes kép a Magyar Építőművészeiben egy klasszicista épület felmérési rajza volt: Piacsek József, Pécs Egyetemi könyvtár. A Jálics János által készített főhomlokzati ábrán a barna és az okker árnyalatai dominálnak, a dór féloszlopok és a timpanon keretelése tört fehér. A klasszicista Pécs bemutatása apropóján a műemlékeink vizsgálata III. részeként került közlésre az akvarell. Célja is világos, amennyiben a város 19. század elejei „építészeti emlékein keresztül is megmutassa: az építészkongresszus helyesen választott akkor, amikor súllyal a magyar reformkort határozta meg a szocialista-realista építészeti stílus bázisaként".'

4 Azt azonban nehéz megítélni, hogy a formaadaptáció mellett a klasszicizmus vélt - tudott színvilága a szocreál színhasználatára vonatkozólag mennyiben volt releváns.

1

" A Rákosi Mátyásról „elnevezett" Miskolci Nehézipari Egyetem III. tervváltozatának lapjain a homlokzatokat az okker és a szürke árnyalatai uralják, mely háttérből ugranak ki a struktív és díszítő részletek világosabb foltjai. A tervbírálatban megállapítást nyert, hogy a tervezet, (s a már épülő részek), mint a legjelentősebb alkotások egyikével szemben támasztott és elvárható követelményeknek még nem tesz maradéktalanul eleget. Többek között feltették a kérdést: teljesíti-e formailag a terv„a tudomány otthonának"feltételeit - kifejezi-e önmagát, státusát vagy tükrözi-e a szocializmus építésének optimizmusát? Sajnálatos módon a bírálók nem tértek ki arra, hogy az épület komplexum sajátos jellege a színek segítségével miként nyerhette volna el kívánatos megjelenési módját.

16 A Farkasdy Zoltánék tervezte, ma Iparművészeti Egyetem épülete (1955) kapcsán felvetették, hogy hangsúlyozott portikuszos főbejáratával, „vakító világos'-ságával jobban érvényesült volna az Alföldön, mint itt a hegyek között, zöld környezetben a Zugligetben. Az épület a Dabasi kúriák„hangulatát" hozta el a fővárosba, - archaizál jegyezték meg némi éllel. Rimanóczy Gyula - Kleineisel János ismert „R" épülete (1950-1954) a Műegyetem rakparton megjelenésével, piros téglás tömbjeivel sajátos reflexió volt az 1910-es és 1920-as évek északi klasszicizmusára, s egyben elegáns kitérés az ortodox szocreál kívánalma alól. A reprezentatív belsők vörös és világos kristályos mészkőanyagú részletformáikkal azonban erősebben kötődnek a 19. századi klasszicizmusunkhoz.

1 ' Az égető lakáshiány enyhítését a típustervezés felfuttatásával kívánták megoldani, azonban a homlokzatok színezésének tudatosságára kevés az értékelhető adat. Különösképpen, mert a megvalósult lakóházak sokasága az ún. szocialista új városokban - Komló, Kazincbarcika, Várpalota, Sztálinváros (4-7. kép) - éveken át bevakolatlanul állt a reprezentatív fővonalak háta mögött. Általánosságban esik csak szó a színeknek a városias mivolt kifejezésében játszott szerepéről.

18 A Kiss Dezső tervezte sztálinvárosi Bartók Béla kultúrház eredeti homlokzati színeinek megállapítása más példákhoz hasonlóan vélhetőleg csak falkutatással lenne megállapítható. Az egykorú műleírás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz. A különböző időpontbeli képi közlések az épületről más és más színárnyalatot, színezést mutatnak a felújításoknak megfelelően (a felvételezés és a nyomdatechnika torzításait ne is említsük).

19 Ellenpélda: végiggondolt és meg is valósított színezés jellemzi a Gádoros Lajos - Mühlbacher István tervezte Szinkron műterem épületét, mind a külsők, mind a belső terek vonatkozásában: az okker, a világossárga és a fehér árnyalatai a homlokzatokon - tagolva a tömegeket, vörös és szürke bordűrökkel keretezett terazzo, s okker műmárványozott oszlopok a belsőkben.

20 (8-11. kép) A szocialista városépítés módszerében kitüntetett szerepet kapott az együttes, mint az építészeti alkotás legmagasabb rendű formája, ám a városkompozíció sem egészére, sem részleteire színviláguk vonatkozásában a kortársaktól útmutatást nem kapunk. A kompozíciós elvek a színek oldaláról átfogó, támogatást nem nyertek.

21 (12. kép) Az ipari építészet területén a publikált tervek, az elkészült művek, valamint ismertetéseik sem arról tanúskodnak, hogy a színhasználat markáns módon kifejezésre juttatná, megkülönböztető jegyként szolgálná a rendeltetésszerűséget s az esztétikai hatásképzés lényegi eleme lett volna. Habár Berkényi Gusztáv - Ramocsai István farostlemezgyára tervezetén a zöld szín dominál.

22 Az Ipari Építészeti Szemle is közölt néhány színezett perspektívát, s így alkalom nyílik a valóság és az ideál egybevetésére. Dávid Károly grandiózus üzemi bejárati épületcsoportja vöröses-barnás mezőtúri téglaburkolatot kapott, a lábazat és a dór oszlopokkal képzett portikuszok, valamint a főpárkány kemény, fehéres színű mészkő a leírás és az ábra tanúsága szerint. A megvalósult Sztálin Vasmű főbejárati épülete - Lauber László és Szendrői Jenő munkája