Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - PRAKFALVI ENDRE: Az ötvenes-hatvanas évek színvilága (építészettörténeti színvázlat)

Az ÖTVENES-HATVANAS ÉVEK SZÍNVILÁGA (ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI SZÍNVÁZLAT) PRAKFALVI ENDRE Az ország és fővárosának újjáépítése 1945 után a két világháború közötti építészeti modernizmus jegyében indult. A nagy ívű elképzelések zöme tervszinten maradt. Az elérhető dokumentumok jellegüknél fogva keveset árulnak el a színképről.

1 Miként a Stúdió Pán, Budapest „amerikai stílusú" újjáépítésre vonatkozó tervei, szintúgy Weichinger Károly az elpusztult Duna-parti szállodasor rekonstrukciójára vonatkozó fekete-fehér grafikus megjelenítésű lapja sem adnak értékelhető adatokat a színekre vonatkozólag.

2 A két világháború közötti nemzetközi modern keretei között tervező építészeink megfontoltan bántak a színekkel. Egy-egy lavírozott, akvarellezett perspektíván túl a tervdokumentációkat nem uralta el a kiszínezett tervlapok tömkelege.

3 Az Új Csepel a Vörös Csepel,„a dolgozók városa" átfogó újjáépítési terveiből (az eredetiek hiányában, ha színezettek voltak egyáltalán), sem derül ki a színek szerepe.

4 A fordulat évei (1947-1949) időszakából az első színes műmelléklet a szaksajtóban a Népstadion, ekkor még, mint Centenáris (1948) stadion tervezéséhez kapcsolódik. A műleírás, összhangban a színezett perspektívával, a következőket állapítja meg az épület megjelenéséről: a stadion patkója nem a bőséget és gazdagságot fitogtató márványlapokkal burkolt, hanem a közpénzek szocialista szellemű felhasználását tanúsítja, mert „monumentális méretekkel és a roppant nyersbeton felületekkel" válik majd népi demokrácia építészetének egyik kiemelkedő alkotásává.

5 A háború utáni modernizmus eblematikus épülete a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének volt székháza a Dózsa György úton. Az épület színes, az anyaghasználatnak megfelelően: mecseki kék mészkő, sóskúti homokkő, különböző fémek, a nagy üveg felületek transzparenciája, burkoló anyagok fekete mettlachi, fa is, a belsőkben az oszlopok okker, zöld és vörös színű műmárványozást kaptak. Az Erzsébet téri buszpályaudvar szintén színes, építőanyagainak megfelelően; a belsőben meghatározó a vörös mészkő padozat az oszlopok zöld, ún. siklósi márvánnyal, az oldalfalak travertinnel burkoltak, egykor a hullámpalafedés is piros volt.

6 (1-3. kép) Az egykorú épületleírások, ha röviden is, de általában megemlékeznek a homlokzatok és a belsők kiképzésének színbéli viszonylatairól. A középületeken általános a kőhasználat s a fehér árnyalatait mutató kőporos vakolat (Bányász székház), különleges a sárgás színű mészkő burkolat a KPVDSZ székház előcsarnokában. A pirosas szín téglabetétek, falazatok alkalmazásával is elérhető volt, a világos vakolatok a hatást fokozták, erősítették, pl. a Duna-parti pontháznál. A Fehérvári úti OTI rendelő homlokzati burkolásán elsők között alkalmazták a negyvenes évek végén, a 25 x40 cm-es, vöröses - barnás (klinker hatású) hódmezővásárhelyi kerámia lapot és idom elemeket.

7 Az építőanyag és színe választása kapcsán a hódmezővásárhelyi Petőfi kultúrház tervezése során ismét felvetődött a régi kérdés: a hozzáigazodás vagy az erős ellentét útját válassza-e az építész? Helyeselhető-e, hogy egy vidéki kisváros vakolt épületei közé nyerstégla felületű épület kerüljön?

8 Hasonló kérdés merült fel a szocreál egy móduszát képviselő, Rimanóczy Gyula tervezte Győri Iparitanuló Iskola homlokzatainak burkolóanyagával kapcsolatban is. Mit keres a házon a Győrtől 330 km-re eső Mezőtúron gyártott tégla?

9 Gerő László tett még néhány megállapítást a modern építészet felszámolása előtt, színhasználatukkal kapcsolatban, A „szín nemes elem, ne alkalmazzuk tehát építészetileg alárendelt helyeken [...] A változó színezés a tér belső feloldására és mintegy átformálására vezet. Ilyenekkel dolgozott Le Corbusier, akinek világoskék, világoszöld, rózsaszín, világosokker, terra-di-siena, umbra és ezekhez szürke és fehér színezése közismert":

0 Lakóépületek, lakások belső kifestésére is kevés hitelt érdemlő adattal rendelkezünk.Természetesen nem a felhasznált kőanyag színe, hanem az épület modern karaktere miatt került 1951-ben bírálatok kereszttüzébe, a stílusfordulat kikényszerítésének végső fázisban, a Kecskeméti utcai KÖZTI székház, melynek homlokzata úgymond, még a vakolatot sem érdemelné meg, nemhogy a méregdrága, világos kőburkolatot." 1951 őszén az építőművészek alakuló kongresszusukon a pártállam ideológia alapú elvárásának megfelelően a kozmopolita, az imperialista behatást szolgáló modernizmussal szemben „becikkelyezték" a szocialista realizmus üdvözítő voltát. A tartalom és forma dichotómikus szerkezetében a szocreál forma a 19. század első felének klasszicizmusán alapozódott.

12 A szövetség lapja - az „új" és az egyetlen kifejezetten műépítészettel foglalkozó folyóirat - a Magyar Építőművé-