Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

(a város felé) szoba-konyhás melléképület épült. A helyszínrajz szerint a jobb sarokban (a liget felé) már állt hasonló, és attól balra (a város felé) az utca vonalon még egy aprócska épület. 1871-ben Vassél Alajos kis fürdőházat épített a villa közelében a kertben, a liget felőli telekhatár közelében. A nyeregtetővel fedett 2°2'x 1°4' területű házacskában két helyiség volt: a nagyobbik a fürdőszoba mélyített káddal; a kisebbik mosókonyha, innen fűthették a fürdőszobát is. A két helyiségnek külön bejárata volt a fő-, illetve a hátsó homlokzatról; ablaka csak a fürdőszobának volt az oldalhomlokzat felé. Városliget No 3.a. (Mai cím: Városligeti fasor 5-7.) Kerti pavilon Építtető: Engesser Mátyás Építész: Andreas Senger Építési engedély dátuma: 1852. június 18. Építési engedély száma: SzB 15098.;Tan.sz. 9275/1852. Földszintes kerti pavilon. Mindössze egy nyolcszög alaprajzú tér. Elöl ajtó, négyfokú fölvezető lépcsővel. Az épület m 1-1 ablak nyílik. Mérete hosszában és keresztben egyaránt 2°-2°. Az alapforma nem szabályos nyolcszög, hanem lemetszett sarkú négyzet. A hosszabb falak - elöl, hátul és kétoldalt - 1T6"; a rövidebb oldalak a lemetszett sarkokon 3'4". A belmagasság 1°4'6". Mennyezet két rétegű födémmel, nincs padlás. Lefedés lapos, nyolcszög alapú gúla. A kettéosztott telek fasori oldalán nincs más épület. Halácsy 1871-es térképén (beltelkek 25. és 36. szelvény): A Damjanich utcai telekhatárnál kis terület leválasztva talán kerítéssel. Ennek mindkét szomszéd felőli határán áll a feltételezett kerítésig tartó téglaépület - ez még esetleg elegáns bejárat is lehetne, ámde közöttük két apró faépületet, szinte bódét jelez a rajz. A kerítéstől két növénycsoporttal elválasztva (kb. a kert 1/5-énél) következik a megközelítőleg görögkereszt alapformájú téglaépület, a liget felőli telekhatárig tartó kis toldalékkal. A kert megközelítőleg 1/3-ánál, a város felőli határ mentén, apró, centrális faépületecske. A kert kb. felénél kis, centrális téglaépület rajza látszik. (A térkép feliratán jelöl 3 és 3.a. számot, de nincs belső elválasztást jelölő vonal.) Városliget No 4. (Mai cím: Városligeti fasor 9 Kerti lak Építtető: Johann Samuel Liedemann ? Építész: ? Építés dátuma: 1838 előtt? Építési engedély száma: ? Emeletráépítés Építtető: Johann Samuel Friedrich Liedemann Építész: Laurent Zofahl Építési engedély dátuma: 1840. június 28. Építési engedély száma: SzB 8651.; Tan. sz. 812/1840. Damjanich utca 12.) Tervek csak az emeletráépítésről '** vannak. Annak alapján úgy tűnik, hogy a földszinti épület is két szakaszban épült, annyira kettéválik az épület, és két alkotó része annyira eltérő. J. S. Liedemann 1800-1837 között volt a tulajdonos. Feltételezhető, hogy a korábbinak gondolt, ovális alaprajzú egyterű épületet még a korai években építtette, majd később toldatta meg a szögletes kiegészítő szárnnyal. 1. szakasz: Ovális, egyterű földszintes épület. Hossztengelye 4°, kereszttengely 3°. A hossztengely két végén félköríves fülkék 0'6"); az oldalakon 3-3 nyílás. 2. szakasz: A fasor felé négyzetes toldalék épület (2°4' x 3°2' belső méret) Benne két helyiség. A kisebbnek, amely konyhának tűnik, van kijárata a kertre. Az 1840-es ráépítés: Az emeleten az ovális helyiség két fallal három egyenlőtlen részre osztva. A méret szerinti középsőbe külső lépcső vezet. (Nem teljesen világos, hogy honnan indul a lépcső; talán épült egy ívelt terasz és onnan.) A szögletes hátsó szárny lényegében megfelel a földszintinek, a két tömb találkozásánál egy hengeres külső toldalék mindkét szinten mindkét tömbbel kapcsolatban áll egy keskeny összekötő folyosó által. Ez nyilván csigalépcső, csak nem rajzolták be a tervbe a jelet. Homlokzatrajz nincs, ez átépítéseknél ritka. Furcsa a rajz, mintha a földszinti falak kívülről szabálytalanok, nem egyenesek lennének, mintha agyagból mintázták volna őket. Az emeletiek azonban szabályosak. Ez nem csak az alaprajzokon, hanem a metszeten is szembetűnő. Halácsy 1871-es térképén (beltelkek 25. és 36. szelvény): A 4. és 5. sz. telkek csak részlegesen és feltehetőleg csak utólagos vonallal vannak szétválasztva, mert a választóvonal több helyen növénycsoportokat, sőt a Damjanich utcai határon egy faépületet is kettéoszt. A kettős kert jellegzetessége a 4-es kerten végighúzódó kevéssé kanyargó, hol szélesebb, hol keskenyebb árok vonal. (A határvonalaktól befelé mutató párhuzamos vonalkák jelzik a szintkülönbséget.) Ez az árok a fasori határtól számítva a telek egynegyedében indul és a Damjanich utca felől kb. 1/6-nál ér véget. A fasor felőli oldalon, már a középvonal közelében fahíd vezet át rajta. A 4-es kert növényzete is az árokhoz igazodni látszik. A Damjanich utcai határon közepes méretű faépület, amely átnyúlik az 5. telekre, majd a város felőli telekhatáron kisebb téglaépület. Ezután következik, már az árok partján az ismert tervrajzú, téglaalakkal bővített (itt) retortaforma. A 4. telken nincs több épületjel. Városliget No 5. (Mai cím: Váró; Villa Építtető: Zsigmondy Pál Építész: Wieser Ferenc Építési engedély dátuma: 1856. május 31. Építési engedély száma: SzB 17764.; Tan. sz. 12664/1856. , Damjanich utca 14.) Magasföldszintes, két szobasoros villa. 2 + 3 + 2 tengellyel. (A terv jelöli a helyiségek funkcióját!) Alagsor: nagy konyha, személyzeti szoba és konyha, valamint szobakonyhás kertészlakás. Háromkarú lépcső vezet a földszintre. Földszint: négy szoba és a veranda. A középtengelyben legyező alakban formált lépcső után - az épület tömbjén belül elhelyezett - szobaméretű veranda, mögötte szalon. Balra (a liget felé) dolgozószoba, „speis" és a háromkarú lépcső; jobbra (a város felé) hálószoba, mögötte gyermekszoba. A szobák megközelítően egyformák, csak a szalon nagyobb valamelyest. A hátsó bejárat a liget felőli harmadban van és egy kis előszobába vezet, amelyből a lépcsőházba, a dolgozószobába és a szalonba nyílik ajtó. A lakás fűthető volt. A szalon, a gyerekszoba és a hálószoba találkozásában kis fűtőkamra látható, mindhárom szobába vezető nyílásokkal; a dolgozószoba és a szalon találkozásában kéményjelek láthatók. A főhomlokzatra ikerablakok nyílnak, a szalonnak a hátsó homlokzatra két közeli, de nem iker ablaka van. A gyermekszobának csak egy. A Zsigmondy-villa feltűnően újszerű, nem rína ki az Andrássy útiak közül. Halácsy 1871-es térképén (beltelkek 25. és 36. szelvény): A Damjanich utcai határon a 4. telekre is átnyúló közepes méretű faépület, majd szabályosan telepített zöldfelületek után következik a villa, lépcsővel a kert, a fasor felé. A kert a fasor felőli egyharmadában összeolvad a 4. kerttel, addig lényegében önálló. A középvonalon túl van még benne egy kis, átlós elhelyezésű faépület.