Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Komárik Dénes: A parnói Andrássy-kastély

17. kép. Nyitott árkádos folyosó a kastély főhomlokzati oldalának földszintjén, 1895 körül (?).(Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, [1905.] 96. után) lettek csak, tartsuk számon, hogy a vörösvári esetében az az Erdődy család volt az építtető, amelyikhez gróf Erdődy Natália tartozott, kinek leánya, erdődi gróf Pá Iffy Gabriella, Andrássy Manó felesége volt. Mindkét említett építésznél józanul számításba kell vennünk, hogy bár nyilván tudtak alkalmazkodni építtetői igényhez, de egyikükre sem (különösen Weberre nem) az a felfogás, az a modor volt jellemző, ami itt életre kelt. Hogy az építendő kastély jellege milyen legyen, azt nyilván építtetője szabta meg. Az angolos gótika választásához e korban nem kell speciális magyarázatot keresnünk. Az enyhe velenceies igényt, ami így meglehetősen egyedülálló nálunk, talán magyarázza Ruskin akkor nem régen megjelent, említett művének ismerete. De számolhatunk azzal is, hogy a móros elemeket sem nélkülöző velenceies formavilág igénylésében szerepe lehetett, hogy nagy ifjúkori nyugati utazása során, mint többször említik, különösen Spanyolország volt rá erős hatással.

11-' JEGYZETEK 1 KOMÁRIK DÉNES: A romantikus kastélyépítészet kezdetei Magyarországon. Építés- Építészettudomány, 7, 1975, 3/4.431 -451. 2 Hogy ez miben állott, az az előző jegyzetben idézett tanulmány alapján világossá válik az olvasó számára. 3 Az egykori Mosón vármegyei Oroszvár, német nevén Karlburg, 1946 óta Rusovce néven Szlovákiához tartozik. 4 Azóta tudjuk, hogy e kastély építéséhez 1714-ben fogtak hozzá. Magyar Országos Levéltár [továbbiakban: MOL]: P 707. Zichy család zsélyi levéltára, fasc. tiflr (Koppány Tibor szíves közlése, melyet ezúton is köszönök). Ez feltételezésem szerint gróf Zichy Károly (t1741) nevéhez fűződik, aki Nagy Iván szerint 1713-ban lett Mosón vármegyei főispán. 5 Saur allgemeines Künstler-Lexikon. VIII. München - Leipzig, 1994.245. - Már említi oroszvári szereplését is az 1. jegyzetben i. m. alapján. 6 Az egykor Bars vármegyei község 1920 óta Vel'ké Uherce néven Szlovákiához tartozik. 7 Magyar- és Erdélyország képekben. Szerk. Kubinyi Ferenc és Vahot Imre. III. Pest, 1854.120-122. 8 KOMÁRIK DÉNES: AZ 1844-es pesti Országháza-tervpályázat. Tanulmányok Budapest Múltjából, 19. Budapest, 1972.251 -281. 9 KOMÁRIK DÉNES: AZ 1844/45-ÖS pesti Országháza-tervpályázat. Az Ország Háza. Buda-pesti országháza tervek 1784-1884. Szerk. Gábor Eszter, Verő Mária. Budapest, 2000. 61 -93. 10 SISA JÓZSEF: Alois Pichl (1782-1856) építész Magyarországon. Budapest, 1989. 11 SISA, JÓZSEF: Alois Pichl in Ungarn. Acta Históriáé Artium, 28,1982,1/2. 67-116.