Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

IKERVAR, Gr. Batthyány Lajos u. 2. (korábban Béke u.) Fiúnevelő intézet, volt Batthyány-kastély A romantikus stílusú kastély Ybl Miklós tervei alapján épült 1845-47 között. Az 1985-ben folytatott szondázó falkutatásnak sikerült meghatároznia az Ybl-féle átépítés előtti kastély alaprajzi kiterjedését. A 16. század közepén épült barokk épület egyemeletes, középrizalitos U-alaprajzú volt. Idomtéglákból kialakított lekerekített falsarkain kívül egyéb részlete nem került elő. Az 1870-80-as években az épület belsejében kisebb mérvű átalakításokat végeztek, amelyek főként a nyílászárókat érintették. Ekkor készítették el a díszterem kifestését, valamint apró kockákból álló mozaikpadlóját. Az épület helyreállítására 1985-86-ban került sor. A legfelső szinten födémcserét végeztek, új főlépcső készült. Az addigi hullámpala helyett vörösréz fedést kapott az épület. A melléképületek mellett új kazánház épült. Kutató: Haris Andrea (OMF). Építész: Szilágyi István (VASITERV). Statikus: Stampf Gyula (VASITERV). Kerttervező: Józsa Miklósné (VASITERV). Kivitelező: KONSTRUKTOR (Maribor). Építtető: Megyei Tanács. HA - IP IKERVAR, Rába u. 54. Római katolikus templom Az 1981-82. évi külső felújításkor néhány középkori részlet került elő a déli és a keleti oldalon. Az új liturgikus térrendezés ugyanekkor készült. Kutató: Dercsényi Balázs (OMF). Liturgikus tér: Szakáll Ernő (OMF). Építtető: Egyházközség. IP IV

ANC, Kossuth u. 1—9. Szociális otthon, volt Sigray-kastély A felújítás 1985-ben kezdődött, azonos funkcióval számolva. A magtárépületet 80 férőhelyes betegpavilonná, a lovardát kazánházzá alakították át. Tervező: Sólyom Miklós (VASITERV). Kivitelező: KONSTRUKTOR (Maribor). Építtető: Megyei Tanács. IP IVÁNC, Kossuth u. 74. Római katolikus templom A 20. századi templom külső felújítását 1984—85-ben végeztette el az Egyházközség az OMF támogatásával. IP JÁK, Római katolikus templom, volt bencés apátsági templom A középkori templom belső világításán 1983-ban dolgoztak. A tető felújítására, javítására 1984-ben került sor. Elektromos terv: Debreceni Gábor. Építtető: Egyházközség az OMF támogatásával. IP JAK, Szabadnép u. 27. Plébániaház Az elhanyagolt épület külső-belső tatarozását és központi fűtés szerelését 1984—85-ben végeztük el. A külső falakon és a tetőtérben megfigyelhető volt a klasszicista épületen a barokk előzmény. Gépészterv: Klonkay Gyula. Építtető: Egyházközség. JAKFA, Kövesdi u. Római katolikus templom A templom belső kifestését 1984-ben végezték. 1987-ben elvégezték a külső tatarozást is. A munkálatok közbeni megfigyelés során a téglából épült hajó déli homlokzatán előkerült a befalazott déli kapu kontúrja, valamint egy feltehetően eredetileg is ide készült román kori (13. század) geometrikus-, növényi- és állatalakos motívumokat tartalmazó ívsoros párkány faragványaiból a 17. század folyamán összeállított, festett párkány. Bemutatásukra sajnos nem volt lehetőség. A jelenlegi szentélyt a 18. század közepén alakították ki. A szépen megmunkált kváderkövekből épült toronyaljban jelenleg szintén másodlagos helyzetben lévő román kori fejezetekről eltávolították a részleteket elfedő utólagos meszelésrétegeket. Kutató: F. Mentényi Klára (OMF). Építtető: Egyházközség az OMF támogatásával. MK JÁNOSHÁZA, Berzsenyi u. 76. Mária oszlop A szoborcsoport teljes felújítását 1982-ben végeztette el az Egyházközség. IP JÁNOSHÁZA, Vár u. 52. (korábban Vöröshadsereg u.) Erdődy-Choron-kastély. Az 1979-86 között végzett kutatás jelentős eredményeket hozott. A kastélyépület falkutatása során kiderült, hogy az épület keleti szárnya egy háromosztatű, egyemeletes, előcsarnokos kő udvarházat foglal magába. Erdődy Péter ezt az udvarházat építteti körül kőfallal, melynek maradványait a főépület déli és északi részén találtuk meg. A főépületet a Choron család birtoklása idején, a 16. század második felében bővítették egy téglából épült épületszárnnyal. Az előcsarnok falait tovább építve, fölé egy téglatornyot alakítanak ki. A déli oldalon téglával erődfalat emelnek két bástyával, és az udvaron épületet alakítanak ki. A 17. század elején a Nádasdyak tovább végeznek a kastélyon átalakításokat. Említésre méltó egy körerkély kialakítása a torony körül, a pillérek alapfalai és a boltozatok lenyomatai utalnak erre az építményre. Ebben az időben különösen az erődfalak kiépítésére fordítanak sok gondot, ami történetileg érthető. A kő kerítésfalakat elbontják, és helyébe körben téglából négy saroktornyos erődrendszert építenek ki. E korban épül az udvar nyugati oldalán a két helyiséges boltozott melléképület melyben konyha és kamra funkcionált. A 18. században, Dlésházy Anna és férje Erdődy László birtoklása idején a kastélybelső jelentős átalakításon ment át. Az első emeleten, a főszinten egy folyosóról nyíló szobasort alakítottak ki, a szobákat gazdagon kifestették a kor ízlésének megfelelően. A szobák meglévő famennyezetei is színes festést kaptak. A kastély korai keleti szárnyában egészen a 18. századig csak gerendás famennyezet funkcionált. A 18. században a toronyaljat beboltozták. A bővített épületszárnyban a földszinti terek eredetileg is boltozottak voltak, és így is maradtak meg. Az erődrendszeren csak javítómunkák folytak, és az udvart új épületekkel építették be. A kastélyon a 19. század elején, és utoljára 1935-ben még folytak fontosabb építkezések, főleg átalakítások. A kutatással párhuzamosan elkezdődött kivitelezési munkák során 1981 és 1984 között megtörtént a külső védőfalak helyreállítása és a melléképület felújítása. A kastélyban feltárt falfestések konzerválását is elvégezték ugyanekkor. Kutató: Mezősiné Kozák Éva (OMF). Építész: Schőnerné Pusztai Ilona és Erő Zoltán (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kivitelezés: OMF Székesfehérvári Építésvezetősége. Építtető: Megyei Tanács és OMF. MKÉ