Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

egyház eltérő érdekei, valamint az ezzel kapcsolatos kapacitások hiánya miatt nem kerülhetett sor. A templom falát bevakolták és törtfehér színt kapott, az 1800-ban épült torony kis árnyalati eltéréssel homokszínű lett. Építtető: Egyházközség az OMF anyagi támogatásával. BMK DOBOZ, Kossuth tér. Református templom A földrengés után megerősített templom helyreállítását 1983ban fejezték be. A homlokzat fehér színt kapott, a belső teret is kifestették, közben antiquabetűs cronosticon került elő, amit restauráltak. Építtető: Református Egyházközség; az Állami Biztosító kártérítést fizetett, az OMF anyagi támogatást nyújtott. BMK GESZT, Kossuth u. Református templom Felújították a toronysisak ácsszerkezetét és bádogozását, valamint a templom teljes homlokzatát, amely továbbra is fehér színű maradt. Építtető: Egyházközség; az OMF anyagi támogatást nyújtott. BMK GYOMAENDRŐD, Gyoma Kossuth u. 16. Kner-ház, Nyomdamúzeum Hosszas statikai vita után, az 1977-ben bezárt és elbontatni kívánt épületet 1984-ben felújították és benne megnyitották újra az ország egyetlen nyomdaipari múzeumát. Építtető: Gyomai Kner Nyomda. BMK GYULA, Apor Vilmos tér. Római katolikus templom 1982-ben töltéskompenzációs eljárással szigetelték majd a homlokzatát 1983-ban újították fel. A falsík zöldesszürke, a tagozatok törtfehérek lettek. A templom belső díszítőfestését 1984ben szakszerűen helyreállították. BMK GYULA, Apor Vilmos tér 7. Erkel Ferenc szülőháza A zeneszerző születésének 175. évfordulójára 1985-ben az épületet felújították. A tanterem udvari ablakait nem állították vissza, a megtalált gerendás famennyezetet nem tárták fel, így a régi tanterem térélménye helyett, mint kiállítási és kamarahangverseny terem mutatkozik. Az épületből a lakót kiköltöztették, így bemutathatóvá vált a szabadkéményes konyha és a mellette levő szoba, ahol a búboskemencét rekonstruálták. BMK GYULA, Kossuth tér (korábban Április 4. tér.) Szentháromság kápolna 1983- ban a kápolnát töltéskompenzációs eljárással szigetelték, és 1984-ben felújították a homlokzat vakolatát. A falsík vörösbarna színt kapott, a tagozatok törtfehérek lettek. BMK GYULA, Erkel tér 1. A Salis-Reinhardt féle ,,Százéves cukrászda" és épülete A Dél-Alföld, kora és értéke alapján legjelentősebb emeletes városi polgárházát 1984 és 1986 tavasza között helyreállították. Az Erkel tér felőli homlokzaton visszaállították az eredeti kapu-vakkapu szimmetriát és az emeleti középrizalit ablakainak íves záródását, valamint vakolatdíszeit. Az udvari homlokzaton kibontották a befalazott tornácíveket. Az emeleten a lakásokat komfortosították úgy, hogy későbbi közösségi célú felhasználás esetére a díszítőfestések, táblás-parketta, az ajtók, kilincseik, és a régi konyha szabadkéménykupolája megőrződjék. A földszinten a Jókai utcai oldalon lévő boltozott helyiségsorban a díszítőfestéseket feltárták, restaurálták, illetve rekonstruálták. A sarokterem északi falán monochrom Sibilla került elő, valamint itt és a nagyszalon mennyezetén figurális madár és Madonna ábrázolást találtak. Letisztították a sarokterem eddig is ismert pavilon enterieurt jelző díszítőfestését. A sarokteremben megőrizve az 1840-ből való fali pohárszéksort, pultot és a thonet ülőbútorokat, a csillár és a falikarok kivételével az eredeti állapotot tartottuk meg. A szomszédos kisszalonba átkerült a fali vitrin, ott és a nagyszalonban az összes ülőbútort, asztalt, tükröket, csillárokat és falikarokat, valamint a képeket az 1830-as 40-es évekből való eredeti tárgyak vásárlásával és helyreállításával rendeztük be. A gyűjtés értékes darabja az 1819-ből való, szekreterbe épített ellensúlyos 37 sípos géporgona. A berendezés módjához a díszítőfestéseken kívül, a megőrzött egyetlen biedermeier lyráslábű asztal is irányt szabott A régi szabadkéményes cukrászműhelyben, ahol a kemence is megvan, a teljesen megőrződött eszköztárból kis múzeumot rendeztek be. A három történeti enterieurt két oldalról egy fagylaltozó és egy tálaló övezi, ahova az új, de a környezetbe illő bűtorpultok kerültek. A kiszolgáló egység a Jókai utcai utolsó tengelyben toldalékkal készült. A cukrászda és a fagylaltozó bejáratához cégérszobrok és míves felirat készült. Felelős tervező: Teleki Katalin (OMF). Kivitelező: Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat. A cukrászda mecénása és üzemeltetője: Gyula és Vidéke ÁFÉSZ. Díszítőfestéseket feltárta: Mentényi Klára (OMF), Somorjay Selysette (OMF), Witzl Antal (OMF). Díszítőfestéseket helyreállította: Witzl Antal (OMF)., Kőfalvi Vidor (OMF). A falképeket restaurálta: Derdák Éva. Belsőépítész: Teleki Katalin. A történeti bútorokat gyűjtötte: Bugar-Mészáros Károly (OMF). A bútorokat restaurálta: Ecsedi Tibor (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba). A géporgonát restaurálta: Szabó Antal. A cégéreket készítette: Stremeny Géza szobrászművész. Homlokzati feliratokat készítették: Péter Ágnes szobrászművész, Gáti Gábor szobrászművész. BMK KONDOROS, Hősök útja 23. Kondorosi csárda Az 1910-es évek óta a barokk csárda tomácívei be voltak falazva, famennyezetét nádstukatűr fedte, helyiségeiben konyha, raktár és szikvízüzem volt. A vendéglőtér egy 1910 körüli vályogépületben volt. 1984 tavaszán feltárták a tornácíveket a famennyezetet, kiszabadították a barokk északi homlokzatot a vályogépület mögül. Korszerű konyha épült. A barokk épületben fagyasztótereket, konyha és népi vendégszoba-múzeumot ala331. kép. Gyula, „Százéves cukrászda"