Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

328. kép. Pécs, Szt. István tér 17. Kerti pavilon PÉCS, Havihegy. Római katolikus kápolna Az egyhajós barokk kápolna dongaboltozatos, belül négyszögletes, kívül szentéllyel és zömök toronnyal épült. A pestisjárvány elmúltával 1691-ben építették a város polgárai, majd 1710ben bővítették. A copf főoltár az 1780-as tűzvész után készült. Az új szembemiséző oltár vörösrézbe foglalt zománc díszítése Nádas Éva ötvösművész alkotása. A külső helyreállítás 1982—83-ban készült, a területi előadó szakmai irányításával. Építtető: Pécsi Püspökség. KG PÉCSVÁRAD, Kossuth tér. Mindszent kápolna A középkori eredetű, majd a 18. században átalakított kisméretű templom külső tatarozására 1983-ban került sor. A munka költségvetés alapján felügyeleti szakmai irányítással készült. Építtető: Pécsváradi Római Katolikus Egyházközség. KG PÉCSVÁRAD, Római katolikus plébániatemplom A vár mellett álló, 1757—67 között épült templom külső helyreállítására, vakolatjavítására, festésére 1984-ben került sor. A munkálatokat költségvetés alapján a területi előadó irányította. Építtető: Egyházközség. KG 329. kép. közben Siklós, Kerámia Alkotóház, volt ferences kolostor kutatás PÉCSVÁRAD, Szentháromság tér (korábban Felszabadulás tér). Szentháromság szobor Az 1816-ban készült szobor teljes helyreállítására 1982-83-ban került sor. Kőszobrász-restaurátor: Osgyáni Vilmos. Építtető: Pécsváradi Római Katolikus Egyházközség. KG SIKLÓS, Vajda János tér. Kerámia Alkotóház, volt ferences kolostor és templom A kolostor jelenlegi formájában zártudvaros, középkori maradványokat őrző korai barokk épület, hozzá csatlakozó egyhajós, gótikus templommal. A kolostorépület 1971-től a Baranya megyei Alkotótelepek alkotóháza és irodája. A helyreállítási munkák legfontosabb követelménye azt volt, hogy a rendkívül bonyolult funkció elhelyezése ellenére az épület jellegét ne érje károsodás. A kutatás, a helyreállítás tervezése és a kivitelezés több ütemben zajlott le (1977—1984), hiszen az alkotóház irodái részben az építkezés alatt is üzemeltek. Az épületben nagyobb szerkezeti beavatkozások történtek: boltozatok megerősítése, jelentős mértékű alapozás-megerősítés aláfalazással, továbbá tetőtérbeépítés. A komplex funkciót a következőképpen sikerült kielégíteni: a földszint díszes, stukkóval borított helyiségeit, az egykori refektóriumot és csatlakozó tereket foglalták el a közönségforgalmi, fogadó, kiállító és elárusító helyiségek, a belső udvar ehhez tartozó szabadtéri kiállítás. Az emeleten az alkotótelepek irodái, a tetőtérben a vendégszobák, könyvtár, társalgó, stb. vannak. Ezzel párhuzamosan a technológiai helyiségek: pincében az agyag-előkészítés, raktárak, földszinten a nehéz égetőkemencék, emeleten mintázok, mázaző, műhelyek, laboratóriumok, stb. helyezkednek el: utóbbiakat teherlift kapcsolja össze. A funkciók ilyen elrendezésével sikerült a kerengőre fűzött belső közlekedési rendszert teljes egészében, és az eredeti helyiségsort lényegében épségben megtartani. Az épület megjelenésében csupán a tetőtéri új ablakok jelentenek új motívumot. A helyreállítás részletei, a belsőépítészet és a környezet kertépítészeti kialakítása az épület jelentőségéhez illően igényes, de a koldulórend egyszerűségét tükröző megoldásokkal készültek.