Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

BARANYA MEGYE PÉCS, Aradi vértanúk útja. Városfal Az újabbkori házsor szanálása után kiszabadult városfal első szakaszának helyreállítása kezdődött meg 1975-ben, a későbbi faláttörések befalazásával, az utólagos befalazások kibontásával, a kőfelületek hézagolásával és a falkoronák konzerválásával, a már korábban helyreállított déli és nyugati városfalakon használt módszerek szerint. Régész: G. Sándor Mária (OMF). Program és felmérés: Mendele Ferenc (OMF). Tervező építész: Komjáthy Attüa (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége. Építtető: Pécs, Városi Tanács. KT-MF PÉCS, Citrom utca 2- 7. Városfal 1975-ben kezdték meg a D-i városfal kutatását, aminek során római falmaradványokra is bukkantak. A városfal e szakaszán egyértelműen rekonstruálható a pártázatos gyilokjáró. Régész: G. Sándor Mária (OMF) VI PÉCS,Dischka Győző u. 8. Lakóház Az egyemeletes, romantikus lakóház szerkezeti megerősítése, belső és homlokzati helyreállítása 1977—79-ben történt meg. Tervező építész: Asbóth Gvula (Baranya Megyei Tanács Ter367. kép. Pécs, Jókai tér 6. Az Elefántos házban feltárt oszlopköteg vező VáUalat). Kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége. Építtető: Pécsi Ingatlankezelő VáUalat. KT PÉCS, Felsőmalom u. 9. Egy kon Tímár-ház A város ipartörténetének e jelentős emléke, a nagyméretű tímárház, melyen 1977-ben helyreáUítást megelőző kutatások történtek. MegáUapítható volt, hogy az épület három, röviddel egymás után következő építési periódusban jött létre. Az első átjáróház 1740 körül, a Felsőmalom utcára néző L alakú szárny 1780 körül, az összekötő szárny nem sokkal ez után épült fel. Tímárokat a telektulajdonosok között 1771 óta ismerünk. A nagy udvar köré szerveződő, az emeleten és földszinten egyaránt árkádokkal megnyitott épület majdnem középület jellegű. A tímármesterséggel függenek össze a jeUegzetes szárítópadlások, s azok a kádak, amelyeket a pincében tárt fel Kárpáti Gábor régész. A 19. században az épületben báltermet is kialakítottak. Kutató: Gerőné Krámer Márta (OMF). DF PÉCS, Felsőmalom u. 16. 1975-ben ezen a telken kezdték meg a K-i városfal vizsgálatát, megállapították a külső középkori szintet. Régész: G. Sándor Mária (OMF). VI PÉCS, Jókai tér 6. Elefántos ház Az egykori Húspiacon álló, háromhomlokzatú, emeletes épületen helyreáUítást megelőző kutatások történtek 1975-ben. Mint ezt kutatásunk bizonyította, az épületet Piatsek József, a neves pécsi építész emelte 1830-40 között, Vigadó céljaira. A Vigadó több középkori lakóház egyesítésével épült fel. A helyreállítás számára a klasszicista épület elrendezésének tisztázása volt fontos. A földszinten kiszabadítottuk az egykori nagyterem középoszlopát, mely további kutatás és vita tárgya. Vagy egy igen jelentős, románkori oszlop, amely itt másodlagos felhasználású, vagy egy, a pécsi román kort utánzó és ilyenként nagyon korai darab. A kérdés művészettörténeti és kulturhistóriai érdekessége párját ritkító. Kutató: Gerőné Krámer Márta (OMF). DF PÉCS, Káptalan utca 3. Vasarely-Múzeum Egyemeletes barokk lakóház (Victor Vasarely szülőháza), amelyből a helyreáUítás után múzeum lett. Mindkét szintjén kiállítási terek készültek a város szülöttje, Victor Vasarely és köre festményei bemutatására. Az I. emeleten egy fából és stukkóból készült tükörboltozatos terem volt, melynek födémét a helyreállítás során elbontották. Tervező építész: Deák László (Pécsi Tervező VáUalat). Belsőépítész: Blazsek Gyöngyvér (Pécsi Tervező VáUalat). Kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége. Építtető: Pécs, Városi Tanács. KT PÉCS, Káptalan utca 4. Volt lakóház, Uitz Béla múzeum Az épület 1975—76. évi feltárása során kiderült, hogy az első építési korszakban, a XIV. sz. elején, téglalap alaprajzú ház volt, amely keskeny oromzatos homlokzatával nézett az utcára. Ezt az épületet még a középkor folyamán, a XV. sz.-ban északi irányban bővítették, amelynek eredményeként L alakú alaprajzot nyert. A további bővítés során a XV. század végén házikápolna csatlakozik északon a meglevő épülethez. Ekkor az épület minden bizonnyal Ernuszt Zsigmondé, aki később pécsi püspök lesz.