Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

370. kép. Pécs-Málom, római katolikus templom. A belső" tér helyreállítás után PÉCS - Malom. Római-katolikus templom A püspöki-káptalani birtokon épült templom szentélye és a csúcsíves dongaboltozatú hajó, a XM. század második felében, a gótikus Ny-i toldalék a XV. század végén épült. Az 1750-esévek földrengése után, majd a XIX. század legvégén átépítik a templomot. A helyreállítási terv 1972-ben, a belső elrendezés és az új liturgikus tér, valamint a környezet rendezése 1977-78-ban készült. Az épület átadására 1978. szeptember 27-én került sor, a restaurált középkori freskókkal együtt. A templom románkori szentélyében három periódushoz tartozó falfestményeket tártak fel 1974-75-ben. A felszentelési keresztek a XHI. század második felében készültek. A második Xni. századi periódushoz tartoznak a szentélyben látható apostolok galériája, a függöny motívum, a kupola Maiestas Domini jelenete. A harmadik periódusból csak igen kevés töredék látható; ezek a XIV. században készültek. A falfestményeket 1977-78-ban restaurálták az OMF munkaterve keretében. A Mendele Ferenc építész (OMF) tervei szerint helyreállított templom temetőben áll. Környezetét Kiss József kertépítész (OMF) tervei szerint alakították ki. Kutató: Feld István (OMF). Művészettörténész: Deák Ildikó (OMF). Restaurátor: Bécsi János, Pintér Attila (OMF). A kivitelezést az OMF Pécsi Építésvezetősége végezte. VI-GK-MF PÉCS, Rákóczi út. Városfal A városfalhoz később épített házak bontása után kiszabadított falszakaszt a többi szakaszhoz hasonló módon konzerválták, 1975-76-ban. Régész: G. Sándor Mária. Tervező építész: Komjáthy Attüa (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége. Építtető: Pécs, Városi Tanács. KT PÉCS, Sallai u. 33-35. Merni pasa fürdő Merni pasa fürdőjének maradványai a Sallai utca 33-35. előtti kis téren kerültek elő csőfektetés alkalmával 1977-ben. A leletmentést Kárpáti Gábor végezte, majd a fürdő teljes feltárását Dr. Gerő Győző vezette. A fürdőről Evlia Cselebi tesz említést és annak helyét Haüy francia hadmérnök 1687. évi helyszínrajza is jelöli. Építtetője Memisah bég volt, aki hosszú időn át töltötte be a hercegovinai defterdár tisztét, majd később boszniai defterdár. Építésének idejét az 1543-1585 közötti időre tehetjük. A fürdő, amelynek ésszakkeleti sarkán Memisah csorgókútja állott, a gőzfürdő (hamam) típus legjelentősebb magyarországi képviselője és eddig egyetlen olyan példánya, amelynek nemcsak fűtőrendszere, de előcsarnokának maradványai is előkerültek. A téren kelet-nyugati irányban húzódó, téglalap alaprajzú épület keleti végében van az előcsarnok, amelyhez sorrrendben a tepidarium, majd a caldarium csatlakozik. Az épület nyugati végében van a két helyiségből - a kazánból és a fűtőkamrából álló fűtőberendezés. Az előcsarnok bejárata északról nyílott, alaprajza pedig szabályos négyzet. A falak mentén kőből és téglából épített ülőpadsor húzódott, a helyiség közepén pedig szökőkút - sádirván - állott. Ezt a helyiséget tüzelőteknővel fűtötték. Az ásatás során a kút jelentős maradványai kerültek elő, és feltárásra került annak vízellátó rendszere is. A keskeny tepidariumban előkerültek az ülőpadkák helyét jelző maradványok, valamint a kőburkolatos padozatnak is kisebb részlete. A caldariumban — amely ugyancsak szabályos négyzet alaprajzú — szintén előkerültek az eredeti belső szintet jelző padozat „in situ" részletei, valamint megállapítható volt az ülőpadkák helye és magassága, továbbá a nyolcszögű gyúrópad, az ún. „gőbek tasi" - „köldökkő" pontos helye is. Az utóbbi két helyiségben falikutak szolgáltatták a melegvizet, amelyet a kazán fölött elhelyezett épített víztárolóban melegített a fürdőnek egyidejűleg a fűtésére is szolgáló kazán. Egy ilyen falikúinak jól rekonstruálható töredéke is előkerült a feltárás alkalmával. A tepidarium és a caldarium - a két fürdőhelyiség padozata téglapüléreken nyugodott, és ez utóbbiakat hypocaustum rendszerű padlófűtés melegítette. A maradványok és az analógiák adta lehetőségek alapján került sor a fürdő három helyiségének részleges rekonstrukciójára, valamint a két fűtőhelyiség és az ahhoz csatlakozó előtérben kiállítási rész kialakítására. A kazánház dongaboltozatot, a fűtőkamra síkfödémet kapott a rekonstrukció során. Régész: Gerő Győző (BTM). Tervező építész: Bachman Zoltán (Pollack Mihály Műszaki Főiskola). GGy PÉCS, Szent Istvén tér. Kioszk 1975-ben a Püspökvár DK-i saroktornyát övező szárazárok contro-scarpáját találták meg. A Kioszk DK-i fala melletti árokrészben római sírkamrára bukkantak. Régész: G. Sándor Mária (OMF) VI PÉCS, Szent István tér. Ókeresztény mauzóleum 1975-ben régészeti feltárás során fedezték fel a Szent István téri vízlépcső alatt a mauzóleumot. A mauzóleum a pécsi sírkamráknak megfelelően kétszintes volt. Az alsó a temetkezési helyet szolgáló sírkamra, melyben töredékes, fehér márvány szarkofág és két db tégla szarkofág alapozása került elő. A keleti falon félkörívvel lezárt fülke van, a dongaboltozattal lezárt sírkamra oldalfalait freskó technikával készült figurális és ornamentális falfestmények díszítik a IV. századból. 1975-76-ban csak a feltárást és konzerválást végezték el az OMF megbízásából, mivel a teljes restaurálásra csak az építészeti