Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Dercsényi Dezső: A soproni műemlékvédelem három évtizede (1945-1975)

ízben 1953 decemberében megtartott országos műemléki napokat talán szabad úgy felfogni, mint a műemléki albizottságok kétévenkénti értekezletének előfutárát. S végül, de nem utolsósorban Sopron volt az első város, amelyik külön műemléki szabályrendeletet alkotott.

17 Nem csodálkozhatunk tehát, ha ezekben a nehéz időkben - az ország energiáit elsősorban a háborús károk helyreállítása, az ipar, a- kereskedelem megszervezése és fejlesztése kötötte le — Sopront mint követendő példát írtuk fel zászlónkra, ahol a város közvéleménye és annak választott tanácsa szívvel és lélekkel munkálkodik városa történeti és művészeti emlékeinek megmentésén, segíti elő az országos szervek munkáját. Ez a hangulat — az 1957 utáni rövid megtorpanástól eltekintve

18 ma is támogatja működésünket. Kissé talán paradox volt az a körülmény, ahogy Sopron az országos közvélemény műemlékek iránti érdeklődését befolyásolta. Sopron üdülőváros jellegét a megközelítés nehézsége ellenére is fenntartotta, természetesen elsősorban a SZOT beutaltjai számára, akik főként a budapesti nagyüzemekből verbuválódtak. A városban és környékén elsősorban a sétalehetőségek tették változatossá az itt üdülők idejét, és természetesen a városnéző séták során a műemlékek megtekintése, melyeket Friedrich Károly vetítettképes előadása vezetett be, és avatott, könnyed 4. kép. Sopron. A Káptalan-terem részlete feltárás közben •;. kép. Sopron. A Káptalan-terem helyreállítása után helyszíni bemutatása követett. Évente sok tízezren vettek részt ezen a műemlékvédelemmel megismertető „tanfolyamon", közülük sokan váltak nemcsak törekvéseink barátaivá, hanem olyanokká is, akik hazatérve beszéltek soproni élményeikről, keresték lakóhelyük hasonló értékeit. II. Nehéz lenne pontos évszámhoz kötni a soproni műemlékvédelem második korszakának kezdőpontját. Természetes folyománya volt a műemlékvédelem országos fellendülésének e célt biztosító jogszabályok alkotása. Az 1949-ben megjelent 13. sz. törvényerejű rendelete a műemlékvédelemről, utána az 5/19(51 EM sz. rendelettel életbe léptetett Országos Építésügyi Szabályzat és az építésügyről szóló 19(54. évi III. törvény szolgált alapul arra, hogy Sopron Belvárosát műemléki jelentőségű területté, védetté nyilváníthassák ((5. kép). Az 1/1957 ÉM sz. rendelet, valamint az Országos Műemléki Felügyelőség önálló szervezetkénti létrehozása és a műemlékvédelemre fordítható anyagi eszközök megemelése biztosította a jövő útját. Témánk szempontjából az egyik legfontosabb