Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Koppány Tibor: A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása

származó 13 jobbágy család élt ott, a negyedik nemzetség tagjait az 1184-ben említett Egyed apát szabadította fel.

8 A tihanyi apátság szőlősi birtokait megtaláljuk IV. Kelemen pápa 1267-ben kiadott, az apátságot megerősítő oklevelében is.

9 1346-ban az akkori tihanyi apát a Bakonyon túl, a Somló közelében fekvő Szőlős harmadát Péter nevű udvari emberének adományozta azzal a feltétellel, hogy a fennmaradó kétharmad résznyi jövedelem hűséges beszolgáltatása kötelessége.

10 Ez az adat arról látszik tanúskodni, hogy a XIV. század közepén az apátság szőlősi birtoka elnéptelenedett, nem volt aki megművelje. A birtok az 1390 körül készített, 1092-re hamisított Szent László-féle oklevélben is szerepel, leírása szerint az apátsági falu (villa Zeules) Somló várának közelében, Vásárhely és a másik Szőlős között feküdt.

11 Ugyanezt rögzíti az 1416 táján készült hamis alapítólevél, amely elmondja, hogy a birtokhoz szántóföldek, szőlők, legelők és erdők tartoztak és a Somló-hegy egy része is.

12 A következő évszázadban több évtizedes pert folytatott az apátság Szőlősért a Vezsenyiekkel. 1436-ban országbírói ítélettel iktatták vissza az apátságot ,,predium Zewles" birtokába. A Vezsenyiek tiltakozása miatt 1454-ig húzódott a per, amelyet újból és újból a tihanyi apát javára döntöttek el, Szőlős azonban mégis a Vezsenyieké maradt. Az 1436-ból származó iktatólevél megfogalmazása szerint az akkor elnéptelenedett és puszta apátsági birtok Vásárhely, a Somló és Nagyszőlős között terült el.

13 1436-ban tehát a tihanyi apátság elnéptelenedett Szőlőse mellett létezett egy Nagyszőlős nevű település is, a per tanúsága és későbbi adatok szerint a Vezsenyiek faluja. Nevének jelzőjét a vásárhelyi apácakolostor szomszédos, Kisszőlősnek nevezett falujától történő megkülönböztetésül kapta.

14 A Vezsenyiek itteni birtoklása korábbi, mert már 1401ben említik a Somló szőlősi részén levő birtokukat.

15 Nem tudjuk, mikor és milyen körülmények között jutottak Nagyszőlős birtokába, valószínű azonban, hogy a XIV. század vége felé kapták meg királyi adományként azt az 1367-ben Udvarnokszőlősnek nevezett falut, amelyet a vásárhelyi apácák Csősz—Kisszőlős Felsőiszkáz birtokuk határjáró oklevele említ. Ez lehetett az a másik Szőlős, amely már az 1390 körüli oklevélben is szerepel. Ez az Udvarnokszőlős udvarnokok földje volt még 1367-ben is.

16 Feltevésünket az is megerősíti, hogy a Vezsenyiek Nagyszőlősét egy uradalomként kezelték Kertával, amely a XIII. században úgyszintén királyi udvarnokok települése volt.

17 A két falut kisszőlősi részbirtokkal együtt kaphatta Vezsenyi László, aki Mária királynő, majd Zsigmond király udvari embere volt.

18 A felsorakoztatott adatok alapján a XV. században feltűnő Nagyszőlőst a korábbi Udvarnokszőlőssel azonosítjuk. Lakói kezdettől, tehát a XI. századtól királyi szolgáltatók, talán valóban szőlőművelők voltak, s így elképzelhető, hogy Szőlős lakóinak korai szolgáltatói kötelezettsége alapján kapta nevét.

19 A tihanyi apátság és a királyi udvarnokok, később a Vezsenyiek Szőlőse tehát két külön település volt. Közülük az elsőt a régészeti topográfia első lelőhelyével azonosíthatjuk. Az említett, 1436-ból származó oklevél ugyanis határozottan megmondja, hogy a Vásárhely, a Somló és Nagyszőlős között fekvő apátsági birtok nyugat felé feküdt, és amint láttuk, már a XIV. században elnéptelenedett. Ezt bizonyítja a mai falutól nyugatra talált településhely is. Udvarnokszőlős helyével azonosíthatjuk a mai falutól északkeletre észlelt telephelyet, amelynek XI. századi leletanyagával keletkezési korát is meghatározhatjuk. Feltételezzük, hogy az udvarnokok Hajagos-parti korai faluja a templom megépítése után a templom köré települt át. Ez az utóbbi volt a XV. századi Nagyszőlős, amelynek helyét a régészeti topográfia is a templomtól keletre húzódó területen lokalizálta. A somlószőlősi templom tehát az udvarnokok településének, később a Vezsenyiek Nagyszőlősének volt plébániatemploma. Okleveles említései későiek: egy 1469-ből fennmaradt oklevél említi először Szent György tiszteletére emelt egyházát.

20 Plébánosa 1376-ban, 1495-ben és 1523-ban kelt oklevelekben szerepel.

21 A nagyszőlős -kerta kisszőlősi uradalmat 1473-ban, a Vezsenyi család kihalta után, Kinizsi Pál kapta meg Mátyás királytól a többi Vezsenyibirtokkal: Vázsony várával, Vázsony, Herend, Csepel, Barnag falukkal és Tisza menti egyéb birtokokkal

22 együtt. Kinizsi 1479-ben megkapta Somló várát Dobával, Tornával, Nagyberzsenynyel, valamint a Vas megyei Jánosháza uradalmával. Vásárlás útján szerezte meg Dabrony, Nagyalásony, Kamond és a Pápa melletti Hódoska és Liliért részeit.

23 A vázsonyi és somlói uradalmakat a várak várnagyai, a többit azonban a Nagyszőlősön székelő tiszttartó vezette.

24 Kinizsi halála (1494) után feleségének második férje, Kamicsáczi Horváth Márk, majd annak rokonai, a Vázsonyi Horváthok örökölték a szőlős kertai uradalmat.

25 Az övék volt a XVII. század közepéig. 1649-ben kapta meg a vázsonyi uradalommal együtt Zichy István győri vicegenerális.

26 A két falu századunkig maradt Zichy-birtok. Nagyszőlős a középkor végén virágzó település, az akkori Veszprém vármegye legnépesebb faluja volt, 1488-ban 77 frt adót fizetett. Minden adottsága megvolt ahhoz, hogy mezővárossá fejlődjék. Még 1531-ben is 75 jobb ágy porta ja volt. Az 1540es évektől azonban török és magyar hadak egyaránt pusztították, de Somló várának árnyékában nem néptelenedett el. Lakói földesuraikat követve már a XVI. század első felében protestánsokká lettek.

27 A nagyszőlősi templom az 1530— 1540-es évektől a falu luteránus lakóinak temploma volt.

28 A XVII. század végének török háborúi időlegesen újból tönkretették a falut. Ebben a helyzeté-