Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

BEVEZETŐ - Dercsényi Dezső: A magyar műemlékvédelem 100 éve

Igen jelentős helyreállító munka folyt az itt talált négy nagyméretű, építészeti megjelenésű és kiképzésű díszkút esetében. Ezek közül kettő, a díszudvarban álló reneszánsz kút és a legfelsőbb szinten álló oroszlános kút XIV. sz.-i kutak elbontása révén keletkeztek. Mindkettőt Mátyás bontatta le lehetséges, hogy sérültek is voltak — s nagy szerencse, hogy legfontosabb részeit a helyszínen mint falazóköveket líjra beépítették. Az egyik nagyméretű kútház a díszudvar délnyugati sarkában állt, s köveit a kerengő és az új reneszánsz fóntana alapozásába építették be. Oly mennyiségben kerültek elő a korábbi kútház maradványai, hogy rekonstrukcióját a Salamon torony földszintjén el lehetett készíteni (12. kép). A palota legfelsőbb szintjén, alighanem Brunnelleschi-típusú reneszánsz oszlopokkal képzett, pergolával díszített udvaron álló Nagy Lajos-kori kutat is Mátyás bontatta le, és egy hasonlóan formázott későgótikus kúttal pótolta. Az első kútból a régészeti feltárás a helyszínen annyi részletet talált, hogy annak helyreállítása és jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán történő bemutatása is lehetővé vált. A reneszánsz fontana három pompásan faragott káváját a helyszínen állítottuk fel. Részbeni rekonstrukciója a Salamon-toronyban látható. Az oroszlános díszkút erősen rongált töredékeit is itt állítottuk ki a rekonstrukció dokumentumaival, míg a helyszínre egy másolat került. Mindezek a kútrekonstrukciók az előkerült részletek nagy száma mellett a kőanyag és azok törésfelületeinek vizsgálata, összeillesztése, a régészeti megfigyelések értékesítése mellett azért voltak elkészíthetők, mert Szakái Ernő rá tudott mutatni azokra a szerkesztési rendszerekre is, amelyekkel középkori elődje dolgozott, s ezzel olyan esetleg vitatható — pontokon, mint a teljes magasság, elfogadható megoldási javaslatot tudott tenni.'*

1 A visegrádi együttes helyreállítása távol van még a befejezéstől. Folyik a Salamon-torony környékének modern kiszolgáló épületek emelésével való rendezése, a Fellegvár környékén elkészült a keleti kaputorony helyreállítása, de messze vagyunk még a fellegvár feltárásától és konzerválásától. Az egész feladat megoldására koncepciózus munkaterv készült, azonkívül a Mátyás-palota teljes feltárása utáni rendezésére, az itt építendő korszerű múzeumra, főként azonban a romterületnek a község képébe és életébe való beillesztésére tervpályázat útján keresünk megoldást. A másik választott példánk, a soproni belváros rekonstrukciójára is részletes rendezési terv és rekonstrukciós terv készült. Az előbbi a rendezési tervek szokásos léptékén túlmenően arra ad választ, miként válhat a védett belváros az egész település szerves részévé, mert úgy véljük, hogy nem városméretű múzeum, hanem a település életébe szorosan bekapcsolódó, történeti értékű városrész helyreállítása a feladat. Ennek érdekében pedig a lakó- és középületek helyreállításán túl a rendezési tervnek választ kell adnia a közlekedési problémák megoldására (Sopron az egyetlen védett városrészünk, ahol a forgalom kitiltásával gyalogvárost tervezünk), üzlethálózattal való ellátásra, sőt az utak burkolására, kislctesítmények, egységes homlokzatszínezési stb. problémák megoldására is.

35 A rekonstrukciós terv pedig azt célozza, hogy a helyreállítások egymásutánját s azok előfeltételeinek (régészeti kutatás, falkutatás, tervezés és kivitel) biztosításával mielőbb helyreállított kisebb egységeket hozzon létre, illetve biztosítsa az egész falaktól körülvett belváros tervszerű helyreállítását.'"' Az eddig átkutatott soproni épületek meglepően gazdag értékeket hoztak napvilágra külsőben és belsőben egyaránt. Bebizonyosodott, hogy az 1676-os tűzvész ellenére a barokk homlokzatok mögött jelentékeny mértékben megtalálhatók még a gótikus maradványok (Templom utca 9., Beloiannisz tér 7., Fabricius ház ablakai [13. kép]). A kapualjakban itt is előkerültek a gótikus ülőfülkék (Szent György utca 1 — 3., Kolostor u. 7.), sőt teljes gótikus terek (Szent György u. 12. és Kolostor u. 7. két boltszakaszos keresztboltozatos terei). A lakóhelyiségek fagerendás mennyezetét sok helyütt faragott és későreneszánsz ízlésű festett famennyezet díszítette (Szt. György u. 22., Uj útca 21., Lenin körút 7.), a szobák falán ritkábban gótikus architektonikus, gyakran barokk jelenetes falfestések kerültek elő

37 (14. kép). Az egyházi epületek sem szűkölködnek meglepő új értékek feltárásában. A Szt. György templom későreneszánsz homlokzata alatt a kapuk ívmezeiben XV. sz. eleji dombormtívek jöttek elő. A Szt. György utca 11. alatti barokk polgári ház egy XIV. századi gótikus zsinagógát rejtett magában, az egykori bencés, korábban ferences templom gótikus homlokzata és kapuja került elő, a mellette fekvő káptalan terem a helyreállítás után a legszebb XIV. századi belső terünkké vált

:!M (15. kép). Mindezeknek a kutatási eredményeknek a helyreállítás során történő bemutatása mellett azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy korszerű lakásokat lehet elhelyezni a belváros ma már teljesen egészségtelen