Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Geszti Eszter: A nagytétényi kastély története

A NAGYTÉTÉNYI KASTÉLY TÖRTÉNETE A nagytétényi kastélyépület helyét a magyar építéstörténet a barokk példák sorában már rég kijelölte, de eredetét illetőleg csak találgatásokra szorítkozott. A műtét, amely a helyenként összedőléssel fenyegető épületet megmentette, feltárásaival megmutatta a valót, a valószínűsítéseket tényekkel helyettesítette be. Az épület helyreállításának megelőző dokumentációjában

1 való megnyugvás miatt —noha ennek zárómondata jelezte az addig történt kutatások helyzetadta elégtelen voltát fel sem merült annak szükségessége, hogy a helyreállítás költségeibe további kutatások anyagi fedezetét betervezzék, így amikor az első komolyabb, további kutatásra késztető leletek mutatkoztak, nehéz voltfedezetet és munkaerőt biztosítani. A legmostohább körülmények között, statikai bizonytalanságok közepette végeztük el azokat a munkákat, amelyekre soha vissza nem térő alkalom mutatkozott. Hátunkban sürgetéssel: a műemlék az Iparművészeti Múzeumé, és annak mielőbb működnie kell. Mindemellett zsúfolt raktárak töltötték meg, amelyekkel a munkaterületek szabaddá tétele végett folyton költözni kellett. Amikor fedezet és kapacitás hiányában a munkálatoknak állniuk kellett, a levéltári anyag kutatására összpontosítottunk. A korábban ismeretes és közreadott adatokat átértékeltük, kiszélesítettük a kutatás körét. Igyekeztünk a környéken történő mindennemű közművesítési munkálatnál, dunai mederkotrásnál, tereprendezésnél, házépítések földmunkáinál jelen lenni, megfigyeléseinket rögzíteni, hogy minél szélesebb látószögből vonhassunk le következtetéseket a szorosabban vizsgált területünk számára, A környezet beható vizsgálata nyomán próbáltuk » talajnemek természetes és ember által módosított viszonylatait tisztázni, a Duna medréhez történő alkalmazkodásból a partvonal állandó árterületeinek mozgásait megállapítani. A Duna szabályozásával a régi térképeken

2 még ábrázolt szigetek sora tűnt el, de a folyam nagyjából a mai ágyát foglalta el. A vízhez legközelebb a praehistorikus ember telepedett. Időszakos tanyáit a ma árterületnek minősülő részeken is megtaláltuk. Jellegzetes lakó- és hulladékgödreiket, kő- és csonteszközeiket a kastély alatt is feltártuk. A badeni (péceli) kultúra emberei huzamos, a bronzkorba nyúló ittéléséről tanúskodnak, részeiként annak a dunamenti társadalomnak, melynek leleteit szemben Csepelen, lefelé: Érd, Kulcs, Dunaújváros-Koszider helyén találták meg. A bronzkor végéről és a koravaskorról éppen a tétényi Duna-meder szolgáltat régészeti szempontból ige nevezetes példát: sisak- és kardleletet.

3 A Duna forgalmi funkciója, összekötő, ugyanakkor szétválasztó jellege bizonyos korokban hangsúlyosabb stratégiai fontosságot ad területünknek, mert a folyam hajlata nagyobb víztükör áttekintését teszi lehetővé. A romanizációt megelőző népmozgások során letelepülő kelta eraviszkuszok nyomait is megtaláljuk sírköveik neveiben, viseletük ábrázolásaiban, lakóházaik, edényeik maradványaiban. Településüket a római tábor létesítése a limes-láncolat mögé szorítja a magaslatok harcoktól kevésbé zaklatott területei felé.

4 A Járdányi Paulov

its István

5 által Camponával azonosított Castrum a továbbiakban teljes mértékben megszabja Tétén y településének feltételeit. A nagyrészt antik nyomvonalon haladó úthálózatra fűzött tér és telekrészek őrzik az ősi elrendezést. A falu is arra a görbe útvonalra zárkózik fel, amely a tábor tömegét megkerüli. 1958-ban intenzívebben végezhettük a kastély alatt történő ásatásokat. A dunai szárny függőleges repedéseiből az épület alatt fekvő korábbi falakra lehetett következtetni. S valóban a feltárások részben agyagba ágyazott, más quadrat urába illő falak hálózatát tárták fel, mély alapozású, gótikus konzolokat tartalmazó pincefallal. A fal párja már 12 arasz mély alappal, a konzolsorral ellentétes oldalon épült. Megfigyeléseink összegezéseképpen már akkor kiderült, hogy római kori maradványok között a gótikus építkezés több periódusa adódik. Megállapításaink döntően befolyásolták kutatásunk időhatárainak tágítását az okleveles anyagban is. Párhuzamosan az ásatásokat szorgalmaztuk. E munkáknak teljes mértékben igazodniuk kellett a helyreállítás menetéhez. A nagy időtávot átölelő anyagot az alábbi fejezetekre osztottuk fel: 1. Praehistorikus leletcsoport. 2. Az i. sz. I —II. századi villa rustica anyaga.