Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház

A MISKOLCI VOLT MINORITA TEMPLOM ÉS RENDHÁZ Miskolc városa és környéke is sokat szenvedett az évszázadok folyamán. A török feldúlta, elpusztította épületeit, templomait, lakosságát, köztük a szerzeteseket elűzte. Később a Ferdinánd — Szapolyai pártvillongások alatt hol az egyik, hol a másik csapat vezére sanyargatta a népet, fosztogatta a templomokat és a kolostorokat. így 1533 körül történt, hogy Szapolyai híve, Bebek kapitány a tapolcai apátságot rabolta ki és pusztította el. Az itteni szerzetesek közül sokan Miskolc városába menekültek, ahol a mindszenti paróchián találtak ideiglenes elhelyezkedést. A diósgyőri várhoz tartozó több templom és kolostor pusztult el a hitújítási harcok következtében. Miskolc lakossága, mely főleg kézművesekből, iparosokból állott, más városok példáját követve, felhasználta a zavaros állapotokat arra, hogy földesuraiktól elszakadjon, és ezen törekvését az új vallásra való áttérés sikeresen elősegítette. A lakosság nagy része a XVII. sz.-ban reformátussá lett, elfoglalták a még épségben álló avasi templomot. A Boldogságos Szűzről elnevezett templom, mely a jelenlegi minorita műemléktemplom helyén állott, a török hódoltság alatt elpusztult.

1 Ezt a XV. századi gótikus templomot említi egy 1497. szept. elejei irat, melyben a város köszönetet mond a királynénak, mert az utód nélkül meghalt Pap Simon polgár reá szállott vagyonát a Szent Istvánról (avasi) és a Sz. Máriáról nevezett egyháznak adományozta.

2 A templom romlását még fokozta, hogy közvetlen környékét vásártérré alakították át, falából pedig Petrik András mindszenti plébános kis oratóriumot építtetett Telekessy István egri püspök engedélyével a XVIII. sz. elején.

3 Ez időben az ország egész területén megindult az újjáépítés. A szerzetesek is visszakérték régi, elhagyott templomaikat és kolostoraikat. Az ország északi részén a ferencesek minorita rendjének voltak ősi (Kanta, Eperjes, Nagybánya, Nyírbátor, Besztercebánya, Szilágysomlyó) kolostorai, melyek nagy részét agilis rendtartományfőnökük, P. Kelemen Didák fáradhatatlan akarattal szerezte vissza, és állíttatta helyre. A minoriták miskolci régi, rombadőlt templomát és visszatelepedésük engedélyezését 1725-ben kérte Borsod vármegye rendjeitől.

4 A terület visszadását 1728 decemberében engedélyezte III. Károly és 1729 áprilisában: ,, . . . Murarium Magistrum Dominum Carloni Agria in hunc finem adductum jussit, ut totam Perifériám circa circum orgiatim meiisuraret, ubi cum praefati Architecti Carlone Agria Secum állatta ..." — Carlone egri építész e, városiakkal együtt kimérte a templom, a rendház és a kert területét.

5 Az építkezéshez gr. Károlyi Sándor földbirtokostól kértek segítséget megírva neki, hogy „ . . . egy béres szekeret sem állíthatunk, akivel legalább fövényt, téglát hordathatnánk".

6 A kért segítséget megkapták, és először a régi templom alapjainak kiásásához kezdtek,

7 de a feljegyzés szerint semmi érdemlegeset nem találtak. Az ősi templom valószínűleg a mai homlokzati vonalában kelet-nyugati irányban helyezkedett el. A múlt század elején, mikor a templom s a nyugati torony előtti utcarészt rendezték, sírhelyre bukkantak. A templom és a rendház fel járata közötti részen pedig néhány méternyi alapfalat találtak, melyre a templom ráépült.

8 1951-ben a Deák téri csatornafektetésnél végzett ásatás alkalmával megtalálták a régi templom déli alapfalát.

9 Mikor a Pecze-patak medrét 1881-ben betemették — a templom előtti teret kialakítva falából nagy mennyiségű csúcsíves stílű, itt-ott még polikrómozott mérműves köveket szedtek ki. Egyesek szerint ezek a fenti templomból származtak, de mások szerint a diósgyőri várból,

10 melynek kőanyagát részben széthordták Miskolc város engedélyével a vármegye különböző építkezéseihez. Hogy a köveket, hova helyezték el, megállapítani nem lehetett. 1729. szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalása napján tették le a templom alapkövét a főoltár mögötti falba az evangéliumi oldalon. Ekkor még csak a szentélv és kétoldalt egy-egy kápolna alapja volt kiásva.

11 Az építkezésben is nagy segítségükre volt az egri püspök, aki gondoskodott a templomnak, úgy ahogy az a mai alakjában áll és a rendháznak „melyet idővel nagyobbítani lehet" a tervrajzáról.

12 1735-ben elkészült a szentély s alatta a kripta és a két kápolna. Ekkor felállították a főoltárt, és 1736. aug. 1-én gr. Erdődy Gábor egri püspök ideiglenesen felszentelte. 1743-ban nagyjából befejezték a templomnak, azaz a hajónak, a két torony egy részének s a kápolnáknak az építését is. Ugyanezen évben felszentelték a templomot, de homlokzatának, belsejének díszítése, felszerelése