Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

215. kép. Paolo Mirandola 15G2-ben készített alaprajza a gyulai várról (Bécs, Állami Levéltár) melynek alapjai most is láthatók. Ha ezt kijavítanák. Gyula vár egész új életre kelne."

52 A várépület és az épületet körülvevő fal között, a torony előtt és attól délnyugatra, több sírt találtunk, amelyek a várépület környékének feltöltésére és járószintjére vonatkozóan tájékoztattak (175. kép). A csontvázak a XV. századi járószinten feküdtek, ami arra utal, hogy eltemetésükkor a, járószintnek a XV. századinál magasabban kellett lenni. A temetkezések és közvetve a feltöltés idejét a 11. sírban, a csontváz nyakcsigolyája alatt talált 5 db egymásba rozsdásodott, I. Ferdinánd idejéből való ezüstdénár határozza meg. Közülük kettőt 1548-ban, a többit 1554-ben, 1562-ben és 1563-ban Körmöcbányán verték. A pénzverés idejéből — a legkésőbbi 1563. évi — a vár 1566. évi ostromakor elesettek temetkezésére következtethetünk. A vár 1560 táján végzett nagyarányú bővítése és átalakítása, a külső falaknak a várépülettől távolabbi felépítése tette lehetővé, hogy az épület közvetlen környékét is feltöltsék. A feltöltés a XV. századi járószintnél 70 — 80 cm-rel magasabban, a várépület déli sarkától a torony felvonóhidas kapujához vezető folyosóval volt azonos magasságban. A terület feltöltésekor a fafolyosót megszüntették. A külső fal vízszintes sávos kifagyása a feltöltött járószint hosszabb ideig tartó használatát bizonyítja. Ugyanígy a fölötte levő újkori feltöltés magasságában is erősen kifagyott téglasorokat figyeltünk meg (180. kép). Az 1562-ben készült alaprajzon nemcsak a ma is álló épületre és közvetlen környékére kaptunk adatokat, hanem a vár XVI. századi átépítésének és nagyobbításának folyamatát is nyomon tudjuk követni. Valószínűleg csak a külső várfal nyugati sarkán álló téglarondella elkészülése után, annak mintájára építették az északi és keleti sarkon ábrázolt földfalú rondellát. Építésüket a XVI. század harmincas évei előtti időre tehetjük. Lehetséges azonban az is, hogy csak az 1552 utáni években, közvetlenül a vár olaszbástyás nagyobbítása előtt készültek. Az alaprajz tanúsága szerint a sarokrondelláknál későbbi időben a várat ó-olaszbástyás palánkvárrá nagyobbították. Ez a nagyarányú átépítés az előbbiekben felsorolt okleveles adatok szerint az 1560 előtti években kezdődött el. Mirandola 1562-ben készített alaprajzán a megnagyobbított ó-olaszbástyás palánkvárat ábrázolta — a belső várhoz délnyugatról csatlakozó huszárvárral együtt. Ugyanezen az alaprajzon vékony vonallal a várnak az eddiginél nagyobb méretű, hosszúkás téglalap alakú, hat olaszbástyás kiépítési tervezetét is megtaláljuk. Szerinte a várat ilyenre kellene kiépíteni. A vár XVII. század végi visszafoglalásakor és a XVIII. század elején készült alap rajzokról azt állapíthatjuk meg, hogy a Mirando-