Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

HM Hasznos Mulatságok (1817-1842) HT Hazai Tudósítások (1806-1808) H KT Hazai és Külföldi Tudósítások (1808-1848) MK Magyar Kurír (1786-1834) MGY Mindenes Gyűjtemény (1789-1792) MU Merkur von Ungarn (1787-1787) NUM Neues Ungrisches Magazin (1791-1793) OPZ Ofner und Pester Zeitung (1800-1845) 0 Orpheus (1790) PA Aehrenlese zur Belehrung und Unterhaltung (1827-1836) PMH Pozsonyi Magyar Hírmondó (1780-1788) PMM Pozsonyi Magyar Múzsa (1787-1788) PZ Pressburger Zeitung (1764-1849) S Sokféle (1791-1808) SZLA Szép-Literaturai Ajándék (1821-1828) TGY Tudományos Gyűjtemény (1817-1840) TVG Taschenbuch für die vaterländische Geschichte (1811-1829) USGN Ungarische Staats- und Gelehrte Nachrichten (1787-1794) UM Ungrisches Magazin (1781-1787) ZU Zeitschrift von und für Ungern zur Beförderung der Vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur (1802-1804) 1 H

orler Miklós: Henszlmann Imre műemlékvédelmi elvei. = Ars Hungarica, 18. 1990. 113. 2 Merényi Ferenc: A magyar műemlékvédelem száz esztendeje. = Építés- Építészettudomány, 4. 1972. 3-49.; A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Budapest, 1996. A 18. századi hazai „műemlékvédelmi" törekvésekről: Forster Gyula: A Magyar Tudományos Akadémia és a műemlékek védelme. Budapest, 1928, 9.; Horler Miklós: A Bakócz-kápolna megmentése - egyház és műemlékvédelem a 18-19. század fordulóján, = Műemlékvédelmi Szemle, 1993, 1, 95-105, és Széless György: Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház. Széless György 1761. évi leírása a Szent Adalbert székesegyház és a Szent István templom romjairól. Bev. és a jegyzeteket írta: Marosi Ernő és Horváth István. Esztergom, 1998. 11. Az európai műemlékvédelmi törekvésekről - a 15. századi itáliai kezdetektől: Leisching, Peter: Goethe und das Entstehen des Denkmalpflegegedankens. = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 25, 1971. 129-138.; Leisching, Peter: Roma restauranda. Versuch einer Geschichte des päpstlichen Denkmalschutzrechts. In: Festschrift H. Hoberg. Rom, 1979. 181-189.; Horler Miklós: A műemlékvédelmi gondolat kialakulása Európában, Budapest, 1984.; Lipp, Wilfried: Natur Geschichte - Denkmal. Zur Entstehung des Denkmalbevußtseins der bürgerlichen Gesellschaft. Frankfurt/New York, 1987. ; Frodl, Walter: Idee und Verwirklichung. Das Werden der staatlichen Denkmalpflege in Österreich. Wien-Köln-Graz, 1988. ; Kunstwerk oder Denkmal? Alois Riegls Schriften zur Denkmalpflege. Hrsg. von Ernst Bacher, Wien 1995.; Riegl, Alois: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása. In: Riegl, Alois: Művészettörténeti tanulmányok. Vál. és az utószót írta: Beke László. Ford. Adamik Tamás. Budapest, 1998. 7-47.; Bürgerliche SelPstdarstellung. Städtebau, Architektur, Denkmäler. Hrsg. von Hanns Haas, Hannes Stekl, Wien Köln - Weimar, 1995. 163-252.; Choay, Françoise: Das architektonische Erbe, eine Allegorie. Geschichte und Theorie der Baudenkmale. BraunschweigA/Viesbaden, 1997, 3 A sajtóirodalomnak a hazai művészettörténet-írás előtörténetében játszott szerepéről, az ezzel kapcsolatos irodalomról: Papp Júlia: Képzőművészeti ismeretek és a „művészettörténeti gondolkodás" kezdetei Sándor István írásaiban, = Magyar Könyvszemle, 105. 1989. 355-368.; Papp Júlia: Művészeti ismeretek gróf Sándor István (1750-1815) írásaiban. Budapest, 1992.; Papp Júlia: A francia forradalom és Napóleon korának művészete a korabeli hazai sajtó tükrében. = Magyar Könyvszemle, 114. 1998 207-232,; A magyar művészettörténet-írás programjai, Válogatás két évszázad írásaiból. Szerk. és utószó: Marosi Ernő. Budapest, 1999, 4 Fejér György a Tudományos Gyűjteményben megjelent városismertetésekre hivatkozva közli „Nagy Győr Jelességei"-nek leírását. TGV 1820. IV. 3-56. Nemcsak a Podjebrád Katalin sírjáról megjelent magyar nyelvű ismertetést ajánlja a hazai régiségeket kedvelők figyelmébe a Gemeinnützige Blätter, hanem - utalva a Tudományos Gyűjteményben megjelent ismertetésre - röviden ír a megtalálás körülményeiről, illetve a sírbolt eredetéről kialakult nézetekről is. GB 1827. I. 154., 170-171. 5 Az egyházi épületek pusztítása, rongálása ellen tiltakozó angliai privát „műemlékvédelmi mozgalom" is a kezdetektől fogva élvezte a sajtó, az újságok támogatását, Choay 1997. (2. jegyzetéén i. m.) 72. 6 A sajtóirodalom természetéből adódóan a kutatott forrásanyag eltérő jellegű és mélységű írásokat tartalmaz. A kor tudományos igényeinek megfelelő színvonalú, elmélyült értekezések mellett nem tekinthetünk el a tudományos értékkel alig, vagy egyáltalán nem bíró leírások, tudósítások vizsgálatától sem, hiszen a mű emlékvédelmí gondolkodás kialakulásához szükséges általános mentalitásbeli, szemléleti változások gyakran ezekben nyernek pregnáns megfogalmazást. Annak érdekében pedig, hogy nyilvánvalóvá váljon: nem véletlen, esetleges „elszólásokról", hanem a korszak gondolkodásában, mentalitásában gyökerező, elevenen ható általános tendenciákról van szó, gyakran szükségessé válik a következtetéseknek különböző szerzőktől származó, hasonló tartalmú párhuzamos idézetekkel történő illusztrálása. 7 Gárdonyi Albert: A történelmi segédtudományok története. Budapest, 1926.; Örkényi Ottilia: A művészettörténeti gondolat. Budapest, 1941.; Marosi, Ernő: Das romantische Zeitalter der ungarischen Kunstgeschichteschreibung. = Annales Universitär Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Histonca, 7. 1965. 43-79.; Die ungarische Kunstgeschichte und die Wiener Schule 1846-1930. KatalogAA/ien, Collegium Hungaricum. Red. von Ernő Marosi. Budapest, 1983.; Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek. Budapest, 1983.; Nagy Emese: Jankovich Miklós régészeti és műemléki tevékenysége. In: Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (1772-1846). Szerk. Belitska-Scholtz Hedvig. Budapest, 1985, 122-124.; A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Budapest, 1986,; Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Budapest, 2000. Különösen a VIII. fejezet: Az archaeologiai érdeklődés kezdetei. 482-526. Ebben különösen: Lővei Pál: Saxa loquuntur. Egy képzeletbeli nemzeti sírkő-pantheon felé. 507-514. 8 Kulcsár Péter: Egy budai humanista feliratgyűjtemény. = Archaeologiai Értesítő, 96. 1968. 257-261.; Ritoók-Szalay, Ágnes: Der Kult der römischen Epigraphik in Ungarn zur Zeit der Renaissance. In: Geschichtsbewusstsein und Geschichtsschreibung in der Renaissance. Hrsg. von August Buck, Tibor Klaníczay, S. Katalin Németh. Budapest, 1989, 65-75.; Ritoókné Szalay Ágnes: A római föliratok gyűjtői Pannóniában. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Budapest, 1994. 318-325.; Bodor András: Erdély ókori történetének kutatása a XIX. század közepéig. = Erdélyi Múzeum, 57, 1995, 3/4, 56-81.; Bodor András: Erdély ókori történetének kutatása a XIX. század közepétől az első világháború végéig. In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor. Kolozsvár, 1996. 78-100.; Tóth Endre: A továbbélő ókor. In: Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád,