Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

vanni Battista Carlone, aki ugyanilyen alaprajzú templomot emel Debrecenben a piarista atyák számára. Hasonló homlokzati elrendezést találunk Ugrai László magyar mester kolozsvári unitárius, egykor jezsuita templom tervén, amelynek mintáját a szakolcai homlokzatról vették. Ide sorolhatjuk a nagybányai egyházat és Vépi Máté jezsuita architektusnak a pécsi rend számára épített templomát. A bécsi, illetve a nagyszombati művek hatása óriási volt még a következő században is, amikor a pesti pálosok templomának alapfalait rakni kezdik, sőt a század közepén túl, a nagyváradi székesegyházra vonatkozó egyik oklevél 1769-ben is „ad normám Ecclesiae Societatis Jesu Academicae Víennensís" szigorú betartására figyelmeztet. A siker szellemi és formai összetevőit már korábban felvázoltuk, a jezsuita templomépítészet magyarországi hatalmas vonulata nemcsak a Comó vidéki és luganoi olasz mesterek népszerűségét, mesterségbeli megbízhatóságát, de a magyar barokk építészet első diadalát is jelenti. A PÁRHUZAMOSSÁGOK LEGYŐZETÉSE A jezsuita s az ezeket utánzó kéttornyú homlokzatok enyhe kiülésű falpillérosztói és a közöttük egyhangú ritmusban elhelyezkedő ablaknyílások rasztere nem sok változatosságot és művészi élményt jelentett. A belsőtér csakhamar túldíszített lett, minden tekintet a főoltárra összpontosult, ahol a miseáldozat misztériuma játszódik, A hívő ember szoros sorokban térdel és imádkozik, fejét lehajtva porszem voltán elmélkedik, Ekkor, a cinquecento mezsgyéjén 1502-ben építi fel Bramante Rómában a San Pietro in Montorio udvarán az oszlopoktól körülállt kicsiny, kupolás tempiettót, Négy év múlva Bramante lefekteti a Szent Péter-bazilika kupolarendszerének tervét, de csupán 1558-1560ban épül fel a század és a keresztény világ csodája, Michelangelo Buonarotti nagy műve, a római Szent Pétertemplom kupolája. Itália, amely eltanulta a rómaiaktól a boltozatok építésének rendszerét, a hosszhajós terek áthidalásának fortélyát, most az antik világ szabad eszméitől áthatva belép a rómaiak még szilárdan álló hatalmas centrális templomába, amelyet Pantheon néven ismerünk. A centrális térben felemelt fővel áll az ember a tér közepén, ő a saját világának középpontja, a középkor lelki kötelmeitől felszabadult korának reneszánsz teremtménye. Az egyenesek és derékszögek korlátai helyett az építész megragadja a körző boszorkányos szerszámát, kör alakú és azt további karéjokkal és öblökkel bővítő alaprajzot varázsol. Az alapok fölé kupolát emel, mert ez a lét legmagasztosabb érzése, kupolát, amely olyan, mint a természet adta csillagos égbolt, amely körül ölel, szabaddá és boldoggá tesz. Megnyugtató és veszélymentes állapot, mint tudat alatt az anyaméh burkába visszakívánkozó, szenvedés és félelem nélküli létezés állapota. A kupolák győznek, az öblök, a test domborulatai Michelangelo és Bernini művein bejutnak a templomok szentélyeibe is, majd egy évszázad múlva a szobrászok és festők duzzadó idomú angyalok, pufók puttók rajával árasztják el a látványos belsőtereket. A 17. század hozza meg a végső diadalt: a manierizmus elszárad, Róma városképét lassan a kupolák merész vonalai határozzák meg, A lugánói Francesco Borromini római bemutatkozása a San Carlo Quattro Fontana ovális alaprajzú kicsiny templomát 1673-ban építi fel: boltozata az egymást keresztező ívek és kápolnatorkolatok a zseni játékos kedvében születtek. Megdöbbenésünket az 1667-ben felhúzott, szabad oszlopokkal tagolt és többszörösen konvex-konkáv hajlatokkal hullámzó homlokzat kihívása tetőzi be. E majdhogynem ékszernyi léptékű mesterművel csupán Guarini Guarino az 1666-ban épült torinói San Lorenzo templomának kupolaszerkesztése vetekszik, ahol az építész nyolcágú csillagalakot képezett az egymást keresztező, lebegő bordaívekből. Kettőjük közül északon Borromininek volt nagyobb hatása, a Santa Ágnese Rainaldi által 1652-ben elkezdett keresztovális templomának Borrominí féle homlokzatán ékeskedő 5. kép. Pozsony, a trinitárius templom homlokzata